A fertőzött szarvasmarha-állomány mellett a sertéseket is le kell ölni Rábapordányban.
Azt is megtudtuk, miért volt szükség a vakcinázás megszüntetésére és mikor lehet leghamarabb fellélegezni.
A Dunakilitin és Darnózselin leölésre ítélt mintegy 3500 szarvasmarhát mégsem Jánossomorjára viszik.
Korábban gyakran előfordult, hogy vadakat is megfertőztek a száj- és körömfájásos haszonállatok. Mi jöhet most?
Felkavaró felvételek érkeztek a beteg állatokról a Győr-Moson-Sopron vármegyei állattartó telepről.
Száj- és körömfájás: az állatorvos szerint a vakcinázott és a betegségen áteső állatok is időzített bombák
A hatóság szerint nem okoz környezeti problémát Csemeztanyán a tetemek elföldelése.
Hegyeshalomnál folyamatosan zajlik a száj- és körömfájás miatt leölt állatok elhelyezése a kijelölt dögtemetőben.
A helyiek tiltakoznak az egészséges állatok leölése és a fertőzött egyedek helyi eltemetése ellen.
Csökkenő szarvasmarha-állomány az EU-ban, itthon viszont növekedett a tyúk- és sertésállomány mennyisége.
Dél-Koreában is azonosították közel két év után a száj- és körömfájás betegséget.
Az Európai Unió jóváhagyta a korlátozásokat a kisbajcsi szarvasmarhatelep körül.
A korábban ismert eseteknél jóval több ember fertőződhetett meg madárinfluenzával Amerikában.
Az emberi fogyasztás céljából rendes vágással levágott szarvasmarhák BSE vizsgálatai esetében kötelező lesz a térítési díj megfizetése.
Újabb amerikai államban mutatták ki a madárinfluenzát a tejelő tehenekben, az USA negyedét már elérte a járvány.
Egyre szigorúbb intézkedéseket tesznek az amerikai tejtermelők a madárinfluenza megelőzése érdekében.
A szarvasmarha, juh-és kecsketartóknak március 31-ig adatokat kell egyeztetniük az ENAR-ban.
A megtermelt tej minőségét tekintve az USA telepeinek felső öt százalékával van egy szinten a beledi Extra Tej Kft.
Ötmilliárd forintból építették fel Európa egyik legmodernebb szarvasmarhatelepét Nádudvaron.
A hőség és a magas páratartalom miatt júliusban szarvasmarhák százai múltak ki Iowában.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.