Óriási a harc a Borászok Borásza díjért: közülük kerülhet ki a győztes
Ezen öt szakember közül fogja valaki megkapni 2025-ben a Borászok Borásza díjat.
Ezen öt szakember közül fogja valaki megkapni 2025-ben a Borászok Borásza díjat.
Egy magyarországi platánfára is lehet szavazni a 14. az Év európai fája versenyen.
A nyúldomolykófélék családjába tartozó apró, őshonos hal lett idén az Év hala Magyarországon.
A 2025-ös Év hala Magyarországon védett faj, természetvédelmi értéke 10 000 forint.
A hegy- és dombvidékek üde erdeinek elegyfája, a kertészek egyik kedvence lett az Év fája 2025-ben.
A kecskefűz, a korai juhar és a rezgő nyár közül lehet választani, egészen november 20-ig.
Kevesebb uniós beavatkozást követelnek a lengyel gazdák az EU-tól a szavazás előtt.
Az Európai Parlament jóváhagyta az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának felülvizsgálatát.
Az ipar és a nagy állattartó gazdaságok szennyezésének csökkentéséről szavaztak.
A nemrég zárult Év Vadvirága szavazás győztese a fehér tündérrózsa lett Magyarországon.
Az idei közönségszavazás során magabiztos győzelem született, az első helyezett a voksok közel felét megkapta.
Már lehet szavazni a 2024-es év beporzóira, amelyek ezúttal a valódi nappali lepkék közül fognak kikerülni.
A magyarországi őshonos halak ismertebbé tétele, népszerűsítése érdekében idén immár 15. alkalommal lehet szavazni az év halára.
Az Európia Bizottság további 10 évvel hosszabbította meg a vitatott növényvédő szer engedélyét.
Lezárult a nagy verseny, most a Szekszárdi Remete berkenye lett az Év Fája 2023-ban.
A „minősített többség” mércéje hiányzott ahhoz, hogy döntés szülessen a glifozát ügyében.
Még az idén pont kerülhet a glifozát újbóli engedélyezésének kérdésére az Európai Unióban.
Az EU Bizottsága 2033-ig szeretné meghosszabbítani a glifozát engedélyezését, a javaslatról október 13-án szavaznak majd.
Óriási a verseny, október 15-ig lehet szavazni az interneten a 2024-es év lepkéjéről.
Következetességet kérnek a nagy európai agrárszervezetek az Európai Parlamenttől.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.