Egykor több száz hektáron virágzott a magyar gesztenyetermesztés, mára azonban alig kétszáznyolcvan hektárnyi ültetvény maradt az országban.
A szelídgesztenye hazánkban jellemzően kisüzemi növény, a nagyobb árutermelő ültetvények száma igen csekély.
Van, ahol 2500 forintot kell fizetni egy kiló gesztenyéért, viszont több hely is van, ahol ennél jóval olcsóbban juthatunk hozzá.
Kevés szelídgesztenye termett az idén Európában, az alapanyaghiány a hazai feldolgozókat is érinti.
Tovább szélesíti együttműködésének alapjait a Beijing University of Agriculture és a Debreceni Egyetem.
Magyarországon a jelenlegi gesztenyetermésünk a kereslet 10 százalékát fedezi csupán.
Érdemes méhlegelőt telepíteni a kertünkbe, hiszen a beporzóknak óriási szerepük van az életünk alakulásában.
Az import, ami hazánkban érkezik évente, 2000-2500 tonna között mozog, 1-1,2 milliárd forint értékben.
Zsebbenyúlós nasi lett a gesztenye.
Olaszországból érkezik a legtöbb hazánkba a népszerű őszi csemegéből.
Súlyos betegség pusztítja a hazai ültetvényeket.
Egyelőre nincs hatékony védekezés a kéregelhalás ellen.
Az olasz termésre támaszkodunk.
Elképesztő viselkedést figyeltek meg, ilyet korábban még soha nem dokumentáltak a kutatók.
A szilvabarack, szedermálna és josta olyan növények, amelyek több faj előnyeit egyesítik.
A kertészkedés egyik alapelve, hogy lehetőleg ne hagyjuk fedetlenül a talajt, így ugyanis számos külső tényezőtől megvédhetjük.
A világ egyik legjelentősebb természetfotós versenyére, a GDT-re több mint 26 ezer nevezés érkezett.
A jó hír, hogy a sütőtökért idén sem kell mélyen a zsebünkbe nyúlni: a piacon akár már kilónként 200-300 forintért is hozzájuthatunk.
Az afrikai sertéspestis ellen nincs vakcina vagy gyógymód. A védekezés kulcsa a megelőzés, a korai felismerés és a gyors bejelentés.
