A szelídgesztenye hazánkban jellemzően kisüzemi növény, a nagyobb árutermelő ültetvények száma igen csekély.
Van, ahol 2500 forintot kell fizetni egy kiló gesztenyéért, viszont több hely is van, ahol ennél jóval olcsóbban juthatunk hozzá.
Kevés szelídgesztenye termett az idén Európában, az alapanyaghiány a hazai feldolgozókat is érinti.
Tovább szélesíti együttműködésének alapjait a Beijing University of Agriculture és a Debreceni Egyetem.
Magyarországon a jelenlegi gesztenyetermésünk a kereslet 10 százalékát fedezi csupán.
Érdemes méhlegelőt telepíteni a kertünkbe, hiszen a beporzóknak óriási szerepük van az életünk alakulásában.
Az import, ami hazánkban érkezik évente, 2000-2500 tonna között mozog, 1-1,2 milliárd forint értékben.
Zsebbenyúlós nasi lett a gesztenye.
Olaszországból érkezik a legtöbb hazánkba a népszerű őszi csemegéből.
Súlyos betegség pusztítja a hazai ültetvényeket.
Egyelőre nincs hatékony védekezés a kéregelhalás ellen.
Az olasz termésre támaszkodunk.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.