A gazdálkodók igényeit kiszolgáló meteorológiai állomással lép piacra a Széchenyi István Egyetem.
A Dunában élő tokfélék élőhelyeinek feltérképezésében vesz részt a Széchenyi István Egyetem.
Az Agro Napló legfrissebb számában számos érdekességgel és hírrel találkozhatnak az olvasók.
Tájfajta paradicsomok Magyarország kiválóságai között.
A fejlesztések 4,2 milliárd forint támogatással valósulhattak meg.
Városzöldítő barnamezők az egészséges környezetért.
Te megkóstolnád?
Tíz éven belül a térség legjobbjai akarnak lenni.
Új korszak kezdődik a magyar agrár-felsőoktatásban.
Komoly átalakulás jön.
Gyógynövényismerő- és felhasználó képzés indul a SZIE-n januárban.
Megnövekedett a környezetben valóban jelen lévő mikroműanyagok koncentrációja.
A Szent István Egyetem élelmiszermérnöke lett az év borásza.
Úgynevezett okos tojást tojó tyúkokat nevelnek az Egyetemen.
A talajművelési gyakorlat módosíthatja a szőlő alatti mikroszkopikus élővilágot.
A szabadalmakat a SZIE és a Blue Seven Group Zrt. közösen fejlesztették.
A körforgásos gazdaság nem létezhet a biohulladékok helyi hasznosítása nélkül.
Az egyetem ismét meghirdette a két féléves Gyümölcs-zöldségfeldolgozó képzést.
Vízágyas matracok és modern fejőrobotok szolgálják majd a tehenek kényelmét.
A hamisított paradicsomsűrítmények kiszűrésén dolgoznak a SZIE szakemberei.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
