Az elmúlt években világszerte nőtt a kereslet a funkcionális élelmiszerek iránt, de vajon valóban azt nyújtják, amit a csomagolás ígér?
Világszerte, így hazánkban is egyre több ember szenved gluténérzékenységtől, tejfehérje-allergiától, tejcukor-érzékenységtől.
Három magyar agrárvállalat, melyek hús és tej, állati takarmány valamint tojástermékek előállítására specializálódtak, bemutatkozhattak Afrikában.
A megtermelt tej minőségét tekintve az USA telepeinek felső öt százalékával van egy szinten a beledi Extra Tej Kft.
Habár az emberek többsége napi szinten fogyaszt valamilyen tejterméket, az óriási választék miatt nem biztos, hogy elég jól ismerjük ezeket.
Csaknem egymilliárd forintból fejleszt tejfehérje-alapú élelmiszert egy konzorcium.
Innovatív tejtermékek fejlesztése és előállítása a célja a MÉK, valamint a FINO FOOD Kft. most induló kutatási és fejlesztési programjának.
Tejipari áttörés küszöbén áll a Debreceni Egyetem.
Évezredek óta isznak kecsketejet Kelet-Afrikában.
Ólomlábakon jár a magyar termelői ár
A fogyasztás is tempósan nő
A tej továbbra is értékes alapanyag marad.
Elszabadult tejzsírárak
A zsíros tejnek van igazán értéke a piacon.
Az allergiás reakció bármilyen kis mennyiségnél bekövetkezik.
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet Outlook konferenciáján mindenre fény derült.
A magyar gazdák egy része inkább a kisebb traktorokat keresi, mind az új, mind a használt modellek népszerűek.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
