Szörnyű látvány tárulhat azok elé, akik a Hegyeshalom melletti Csemeztanya mellett haladnak el.
A 12 ezer lakosú Üllőn egy szemétlerakóként működő, 1,3 hektáros, spontán fásítást alakított át a Pilisi Parkerdő multifunkciós városi erdővé.
A termelő gazdaságok száma csökkent, míg a termőterület és a termés is bővült 2023-hoz képest.
Megtörtént az első olyan terület elárasztása, amelyet a tulajdonosa felajánlott ökológiai vízpótlás céljára.
Az EU átlaga 39 százalék, amihez képest Magyarország jelentősen elmarad a maga 22 százalékos értékével.
Mozgalmas éveket tudhatnak maguk mögött a gazdálkodók Magyarországon, és úgy tűnik, ez most sincsen másként.
Mintegy 2.900 állattartónak indult utalás, összesen 1,2 milliárd forint értékben.
Agrárdigitalizáció 2025 néven indít intenzív szakmai felnőttképzést a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem.
Indul a dohánytámogatás kifizetési kérelmek beadása Magyarországon, nem árt odafigyelni.
A Nébih a betegség terjedésének megakadályozására készenléti tervet dolgozott ki.
Továbbra sem olcsó mulatság termőföldet vásárolni ma Magyarországon, durva árakkal találkozhatunk.
A Pilisi Parkerdő Zrt. folytatja Budapest környékének egyik legnagyobb erdőfelújítását.
Az árakat emelték és a méretkorlátozásokat is szigorították Győr-Moson-Sopronban.
Az előző két évet figyelembe véve már a 30%-ot is meghaladja a terület zsugorodása.
Milyen elvek szerint történik a pontozás az új agrár-környezetgazdálkodási támogatás (AKG) iránti kérelmeknél?
A hazai mezőgazdasági terület legnagyobb részét, 1,4 millió hektárt, a 100-300 hektár közötti birtokok használják.
Kiderült, hogy mi a magánerdő legegyszerűbb és legkézenfekvőbb hasznosítási lehetősége.
Az első és legfontosabb kérdés, hogy a fával borított területünk erdőnek minősül-e?
Az aszály miatt az előzetes becslésnél jóval alacsonyabb lesz az idei kukoricatermés.
Az új szabályozás 2024. október 1-től lépett volna hatályba, de ez 2025 január 15-re tolódik.
Egyes kényelmi funkciók mára már elengedhetetlen, kötelező elemmé váltak a traktorvásárlások során.
A rovarfehérje és a lárvák után maradó frassz is fontos kiegészítő lehet, ha tarol az aszály itthon.
Lassan változik a magyar étrend, az árérzékenység még mindig jellemző a fogyasztók többségére.
Lehetőség van arra, hogy a termelők a silózást elvégezzék anélkül, hogy elesnének a kárenyhítéstől.
A kiváló minőség nem a betakarítás pillanatában dől el, hanem már a virágrügyek kialakulásától kezdve folyamatosan formálódik.
