Ez kemény: ennyibe kerül most egy hektár termőföld Magyarországon
Továbbra sem olcsó mulatság termőföldet vásárolni ma Magyarországon, durva árakkal találkozhatunk.
Továbbra sem olcsó mulatság termőföldet vásárolni ma Magyarországon, durva árakkal találkozhatunk.
Kétmillió forint fölé emelkedett a magyar szántóföldek hektáronkénti átlagára 2023-ban.
2023-ban ugyan megállt a drágulás, de jelentős régiós árkülönbségek vannak a termőföldpiacon.
Folyamatosan emelkedik a termőföldek ára és bérleti díja az Európai Unió tagállamaiban.
A termőföldek ára és a bérleti díjak is emelkedtek, egyes szántókat súlyos milliókért árulnak.
Szűkült tavaly a termőföld-piac, de az árnövekedés trendje töretlen Magyarországon.
Súlyos gondokkal kell szembenéznie a magyar mezőgazdaságnak és az arra alapozott élelmiszertermelésnek is.
Uniós viszonylatban Magyarországon kifejezetten olcsón lehet földhöz jutni, de a földbérlet se megfizethetetlen.
Megállíthatatlanul drágulnak a termőföldek Magyarországon, a jelek szerint a közeljövőben nem várható az árak csökkenése.
11 év alatt hihetetlenül megdrágultak a termőföldek.
Uniós viszonylatban a középmezőnyben van Magyarország.
A járvány sem törte meg a földárak növekedését.
De vannak olyan megyék is, ahol ennek a két-háromszorosáért kaphatunk földet.
A földárverések lezárultával is növekszik az ár.
Iránymutatást adott ki az Európai Bizottság.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.