Még a tavasszal hatályba lép az Új-Zéland és az Európai Unió közötti kereskedelmi megállapodás.
Februárban 3,7 százalékkal nőttek átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapjához képest.
Az elmúlt időszakban az agrárgazdaságot érő egyik leglényegesebb kihívás az inputárrobbanás és a magas inflációs környezet volt.
Januárban ismét csökkent a FAO élelmiszerár-indexe, élen a búza és a kukorica árakkal.
A legtöbb piacon mérséklődnek az árszintek, néhol azonban meglepetés is tapasztalható.
Az élelmiszerek ára 4,8 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább a cukoré (42,1 százalék).
A gabonafélék ára csökkent, a növényi olajoké nőtt; rekordnagyságú gabonatermés várható.
A KSH adatai szerint 7,9 százalékkal nőttek átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapjához képest.
Októberben több tejterméknek is csökkent a fogyasztói ára a hazai boltokban az előző év azonos időszakához képest, de volt, ami drágább lett.
A burgonya ára 53, a tojásé 37 százalékkal emelkedett az Európai Unióban az elmúlt három évben.
Világszerte csökkennek a tejek és tejtermékek árai, de ugyanez a folyamat figyelhető meg Magyarországon is.
A tej termékpályán év eleje óta tart a szakadatlan áresés, a nyerstej tavaly ilyenkor még 17 százalékkal volt drágább.
Komoly csökkenések figyelhetők meg a tejek és tejtermékek árával a hazai, az európai és a világpiacon.
Habár az emberek többsége napi szinten fogyaszt valamilyen tejterméket, az óriási választék miatt nem biztos, hogy elég jól ismerjük ezeket.
Van olyan bolt, ahol már 2500 forint körüli áron juthatunk hozzá egy kiló trappistához.
Vannak olyan élelmiszerek, amelyek kedvezőbb áron kaphatóak itthon, mint a szomszédos országokban.
A kisebb tejtermelők közül többen abbahagyják Magyarországon, a kisüzemek pedig a nagyobb hozzáadott értékkel maradhatnak meg.
Tart a tejárlejtmenet Magyarországon, és már a fogyasztói árakon is meglátszik, de még nem eléggé.
Míg a vöröshagyma közel 13 százalékkal lett olcsóbb, addig a paradicsom ára már 47 százalékkal csökkent le.
Továbbra is csökkenő tendenciát mutat az élelmiszerek drágulásának mértéke Magyarországon.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.