2024 decemberében a hazai termelésű vágósertés termelői ára 10 százalékkal alacsonyabb volt, mint az előző év azonos időszakának átlagára.
Hatalmas lehetőségek lennének abban, hogy Magyarország Európa egyetlen PRRS-mentes országa.
A 2024 első három negyedévében a magyar állattenyésztés vegyes képet mutatott: a marhavágások száma csökkent, míg a sertés- és baromfivágások növekedtek.
Az élő sertés kivitelének volumene 39 százalékkal, az import 9 százalékkal bővült 2024 első 5 hónapjában 2023 azonos időszakához képest.
Mind az élőállat-, mind pedig a húskivitel jelentősen emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, de az árak már csökkennek.
Magyarországon tovább folytatódott az a tendencia, hogy a kisebb, néhány sertést tartó gazdaságok befejezik tevékenységüket.
Az árstop miatt egyre többféle élelmiszerből jelent meg az olcsó külföldi változat a magyar boltokban.
Csökkent a vágóhidakon levágott állatok száma 2022 első három negyedévében, az egy évvel korábbihoz képest.
Mutatjuk, mi nyomja mélyre az árakat.
A sertéshús ára 50 százalékkal emelkedett.
A középtávú előrejelzés szerint ennél csak nehezebb piaci helyzet jöhet.
Megállt a gabonafélék tavaly augusztus óta tartó árcsökkenése. Kérdés, hogy mennyire tartós a trend.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
