Legyen Ön is EARLY BIRD - Agrárium 2025 konferencia
A rendezvény célja, hogy áttekintse mindazokat a fontos támogatási, szabályozási, finanszírozási, piaci és jövedelmezőségi változásokat, illetve kilátásokat, amelyek döntően meghatározzák az agrárgazdasági vállalkozások egész éves eredményes gazdasági/üzleti tevékenységeit.
Kistermelők és fiatal gazdák 50% kedvezménnyel regisztrálhatnak a rendezvényre!
35% kedvezmény NAK-szaktanácsadóknak és NAK-tagoknak!
Több, mint 20 milliárd forintra becsüli az OKSZ azt a többletterhet, amelyet az adómódosítási kormányelképzelések okoznának az élelmiszer-kereskedelemben. A parlamenthez benyújtott adóváltoztatási kormánytervek szerint ugyanis növekedne az az úgynevezett élelmiszerlánc-felügyeleti díj, amelyet az élelmiszer-kereskedőknek meg kell fizetniük a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) számára.
Az élelmiszerláncról szóló 2008. évi XLVI. törvény ma úgy rendelkezik, hogy az élelmiszergazdaság valamennyi szereplőjének - vagyis a termelőnek, a feldolgozónak, a nagykereskedőnek és a kiskereskedőnek - élelmiszerlánc-felügyeleti díjat kell fizetnie a Nébih-nek. Ennek mértéke most egységesen az árbevétel 0,1 százaléka, de e mérték a "napi fogyasztási cikkeket értékesítő üzletek" esetében a jövő évtől jelentősen emelkedne (míg a többi élelmiszerpiaci szereplő számára változatlan maradna).
Az élelmiszer-kereskedelemben januártól a 0,1 százalékos kulcs helyett sávos rendszer lépne életbe, amely - az előző évi nettó árbevétel alapján - 500 millió forintig díjmentességet tartalmazna, míg 0,5-50 milliárd forintnál 0,1 százalékos, 50-300 milliárd forintnál több lépcsőben 1-5 százalékos, 300 milliárd forint éves forgalom felett pedig 6 százalékos felügyeleti díjat határozna meg.

Az OKSZ szerint a változtatási elképzelések évi 20 milliárd forintos többletdíjat rónának az élelmiszer-kereskedőkre, és ezt a magyar élelmiszerpiac már nem tudná elviselni. A tervezett díjemelés ugyanis olyan súllyal nehezedne az élelmiszerpiac egészére, amely egyrészt veszélyeztetné az élelmiszergazdaság fejlesztését, illetve a magyar élelmiszerek piacra jutásának segítését, másrészről pedig az élelmiszerek drágulásához vezetne - fogalmaz az OKSZ.
Az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat az agrártárcához tartozó Nébih használhatja fel élelmiszerpiaccal összefüggő felügyeleti, illetve ellenőrzési tevékenységeihez. Az agrarszektor.hu tájékoztatást kért a tervezett díjemelés okairól, de a Nébih az ügyben egyelőre nem közölt információkat.
Zsigó Róbert, az agrártárca élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára mindenesetre szeptemberben még úgy foglalt állást, hogy az élelmiszerlánc-felügyeleti díj nem növekszik 2015-ben. Bár az államtitkár ezt egy élelmiszeriparral kapcsolatos háttérbeszélgetésen jelentette ki, nem tért ki arra, hogy az élelmiszer-kereskedelemben a minisztérium, illetve a kormány díjnövelést tervezne.