A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Agrárgazdasági Kutató Intézet ezer vállalkozás körében végzett komplex agrár- és élelmiszeripari munkaerő-piaci felmérést. A megkérdezett vállalkozások vezetői a speciális ágazati szakismeretek mellett alapvetően az informatikai készségeknek, valamint idegennyelvtudásnak érzik a legnagyobb hiányát. A vállalkozások részéről a tanulószerződéses tanulók és a pályakezdők szakmai felkészültségével kapcsolatban elsősorban a kevés gyakorlati tapasztalat, ezzel összefüggésben a problémamegoldás, a rendszerben gondolkodás készségének hiánya fogalmazódik meg gondként.

Az agrárgazdaságban működő vállalkozások a munkaerő-ösztönzés terén a béremelés, természetbeni juttatások mellett egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a meglévő alkalmazotti kör képzésére - derül ki a felmérésből. A megkérdezett vállalkozások mindössze szűk harmada nyilatkozott úgy, hogy cége alkalmazottait egyáltalán nem képzi. A munkaerő képzését a megkérdezettek elsősorban iskolarendszeren kívüli, tanulói/hallgatói jogviszonnyal nem járó, zömmel saját szakemberek által tartott, a gyakorlati tapasztalatok átadására lehetőséget kínáló belső képzések formájában biztosítják.

A válaszadók bő ötöde bővítené munkaerejét, főként a szakmunkás képzettségűek iránt mutatkozik igény. A válaszadók szerint az álláshelyek betöltését elsősorban a pályakezdők mezőgazdasági, élelmiszeripari munkakörök iránti érdeklődésének hiánya és a jelentkezők nem megfelelő szakképzettsége hátráltatja. A szakképzési rendszert érintő javaslatként a legtöbben a tanulók gyakorlati ismereteinek bővítését, az élelmiszergazdasági vállalkozások szakképzési részvételének növelését, a képzőintézmények és a gyakorlati helyek közötti szorosabb együttműködést emelik ki, ami a megkérdezettek szerint a jogszabályi környezet további egyszerűsítését igényelné.