MÁR CSAK 2 HÉT! AZ AGRÁRSZAKMA VEZETŐI SIÓFOKON TALÁLKOZNAK!
December 2–3-án ismét megrendezik a Portfolio Agrárszektor Konferenciát, a hazai agrárium egyik legnagyobb és legrangosabb szakmai csúcstalálkozóját, ahol a mezőgazdaság és az élelmiszeripar legfontosabb kihívásai, támogatási lehetőségei és jövőbeli kilátásai kerülnek fókuszba.
A rendezvény előadói között lesz Elli Tsiforou, a Copa-Cogeca főtitkára, Gert-Jan Oplaat, az AVEC elnöke, Nemes Imre, a Nébih elnöke, Harsányi Zsolt, az AXIÁL tulajdonos-ügyvezetője és Ádám János, a Bonafarm Mezőgazdaság vezérigazgatója.
Ne maradjon le az év egyik legfontosabb agrárszakmai eseményéről!
Európa a világ második szójaimportőre (Kína az első), ezt a szóját pedig elsősorban a nagyipari állattartásban használjuk fel - írja az Átlátszó. Ez azt jelenti, hogy az európai és a magyar állattenyésztés nagymértékben függ az amerikai kontinensen megtermelt génmódosított szójától, amely évről-évre terjeszkedik az esőerdők ellenében.
Az elmúlt 20 évben a világ szójatermelése több mint duplájára emelkedett, 2017-ben már 352 millió tonna volt, amiből körülbelül 33 millió tonnát Európa importál. Az Európába érkező szója túlnyomó részét (87 százalék) az állattenyésztés szippantja be, azaz a génmódosított (GMO) növények termesztését nagyrészt tiltó uniós országokban az állattenyésztés jelentős részben az import GMO-s szójára támaszkodik. Az ezredforduló óta három amerikai államban összpontosul a termelés 88 százaléka: Egyesült Államok, Argentína és Brazília. Az utóbbi kettő állította elő tavalyelőtt a világon elfogyasztott szója csaknem felét (48 százalék).
A fenti számok a Greenpeace franciaországi szervezetének június 11-én közreadott anyagából származnak, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy a szójaimport óriási károkat okoz a biodiverzitás és klímaváltozás szempontjából. A környezetvédő szervezet szerint sürgős lenne, hogy az európai kormányok leszorítsák a behozott szója mennyiségét, illetve át kellene gondolniuk, hogyan lehetne kiváltani, elsősorban pedig csökkenteni az állattenyésztés szója-, illetve növényi fehérjeszükségletét. A statisztika szerint az EU-ban az állatok élelmezését szolgáló szója körülbelül felét a baromfi-, csaknem negyedét (24 százalék) a sertés-, egy valamivel kisebb részét pedig a szarvasmarhatenyésztés emészti fel - az utóbbi 16 százalékát a tejükért, 7 százalékát pedig a húsukért nevelt állatok.
A világon termelt szója fele, a Brazíliában és Argentínában termelt szója pedig 95 százaléka génmódosított, az előállításához nagy mennyiségű rovar- és gyomirtó szükséges, ami óriási pusztítással jár a biodiverzitás, és a helyi ökoszisztémák tekintetében. Az 1990-es évek és a génmódosított növények elterjedése óta az egységnyi területen felhasznált rovar- és gyomirtó mennyiség 170 százalékkal növekedett. Ugyanakkor nem csak az ad aggodalomra okot, hogy az unió állattenyésztésének nagy része a GMO-s szójára támaszkodik, de azt is érdemes kiemelni, hogy a Brazíliában jelenleg használt növényvédő szerek harmadát, tehát amelyekkel a szóját is permetezik, tilos használni az EU-ban.












