A Werkvertrag az "alvállalkozói konstrukcióra épülő szervezett felelőtlenség" rendszere, amelynek révén számos üzemben "méltatlan és veszélyes" körülmények között zajlik a munka, nyilatkozott Hubertus Heil szövetségi szociális és munkaügyi miniszter a kormányülés után. Szakszervezetek és civil szervezetek eredménytelenül harcoltak a reformért. A fordulatot a koronavírus-járvány hozta el. A kormány annak hatására döntött a vállalkozói szerződés tiltásáról, hogy fertőzésgócok alakultak ki húsipari dolgozók tömegszállásain.

Az új szabályok szerint csak az adott cég saját alkalmazottja vághatja le az állatokat és dolgozhatja fel húsukat. A német húsiparban nagyjából 200 ezren dolgoznak, az ágazat versenyképességét jórészt a vállalkozói szerződésekkel szerzett olcsó munkaerő biztosítja. Becslések szerint a mészárosok és a hentesek nagyjából 90%-a alvállalkozóknál alkalmazott kelet-európai vendégmunkás. A konstrukció lehetővé teszi, hogy a húsipari cég megkerülje a többi között a bérre és a társadalombiztosításra vonatkozó hazai előírásokat. Visszaélésekről több mint húsz éve jelennek meg beszámolók a német és a külföldi sajtóban.

Az ágazat több érdekképviselete tiltakozik a kormány döntése ellen. A baromfitenyésztők és -feldolgozók szövetsége (Zentralverband der Deutschen Geflügelwirtschaft - ZDG) szerint például a vállalkozói szerződés általános tiltása alkotmányellenes, mert hátrányosan megkülönbözteti a húsipart más ágazatokkal szemben. A szállítmányozásban és az építőiparban is bevetett megoldás a vállalkozói szerződés, mondta a ZDG elnöke, Freidrich-Otto Ripke a Rundfunk Berlin-Brandenburg (RBB) regionális közszolgálati médiatársaságnak, aláhúzva, hogy a szövetséghez tartozó cégeknél jó a helyzet, ami azt jelenti, hogy jár német betegbiztosítás és munkabér betegállomány idején minden dolgozónak. Hozzátette, hogy az ágazat valamennyi szereplője helyett inkább csak a "fekete bárányokat" kellene büntetni.

A kormány szerdai ülésén tíz pontból álló intézkedéscsomagot fogadtak el a húsipari cégeknél, illetve ágazati dolgozók szállásain egyre szaporodó fertőzésgócok révén előállt válság kezelésére. Ennek egyik pontja a vállalkozói szerződések tiltása 2021. január 1-jétől a fő üzletágként vágással és vágott állat feldolgozásával foglalkozó húsipari cégeknél. A további intézkedések közé tartozik például a "Méltányos mobilitás (Faire Mobilität) elnevezésű program hosszú távú működtetéséhez szükséges jogi és pénzügyi feltételek biztosítása. A projektben külföldi munkavállalóknak nyújtanak felvilágosítást az anyanyelvükön a jogaikról és a foglalkoztatásukkal összefüggő előírásokról.

Elindítanak egy kutatást is annak feltárására, hogy miként lehet úgynevezett szinergia hatást - többleteredményt - elérni a munkaügyi és az állategészségügyi ellenőrzések összehangolásával. A csomag részeként hozzálátnak több törvény módosításához is, így a többi között bevezetik, hogy kötelező digitális munkaidő-nyilvántartást vezetni a húsipari cégeknél, és megduplázzák, 30 ezer euróra (10,8 millió forint) emelik a munkaidőről szóló előírások megsértése után járó bírság összegét.

Az utóbbi hetekben legkevesebb 600 koronavírus-fertőzést mutattak ki húsipari üzemek tömegszállásokon elhelyezett vendégmunkásai között Németországban.