A vágóhidakon végzett munkák a kézimunkaerő-igényes tevékenységek közé tartoznak, amelyek automatizálása még sok tekintetben nincs megoldva. Ez különösen igaz a sertést és szarvasmarhát feldolgozó vágó- és csontozó-üzemekre, olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán.

Az Amerikai Egyesült Államokban ráadásul a vágás és feldolgozás - a magyar és az európai viszonyokhoz képest is - hihetetlenül koncentrált, ugyanis e két folyamatnak a 98%-a 50 üzemben történik. Ezért is állhat elő az a helyzet, hogy egy-egy ilyen feldolgozó leállása már országos szinten is érezhető termeléskiesést okoz. Ennek tovagyűrűző hatása a felvásárlási árak zuhanása, hiszen nagy piaci szereplő esik ki, amelynek a helyére gyorsan nem lehet belépni. Ágazati szakértők egy ideje ezért mondják, hogy az ilyen szintű termékpálya-szerveződésben ezek a feldolgozók jelentik a kritikus pontot, hiszen ha bármi történik velük, az nagy hatással van a termékpálya mindkét végére.

Az eddig megjelent hírek szerint májusig az Egyesült Államokban mintegy 10 ezer, Kanadában 950, Írországban 560, Németországban 300, Ausztráliában 70 munkás fertőződött meg koronavírussal. Más iparágakban csak nagyon kevés gyárban tesztelik következetesen a dolgozókat, ráadásul sok üzem az elmúlt hetekben leállt, amit viszont a húsfeldolgozók nem tehettek meg, ezért is kerültek a figyelem középpontjába.

Az USA-ban a nagyarányú megbetegedések egyik oka a termelékenység-hajhászás miatt egymáshoz túl közel dolgozó nagyszámú ember, akik közül többen olyan munkákat végeznek, ahol a maszk és védőkesztyű használata jelentősen nehezíti a munkát és rontja a teljesítményt. Jellemzően fiatalabb korosztályról van szó, akik egy esetleges fertőzést tünetmentesen átvészelnek, de a szűrések elmaradása miatt sok társuknak adhatták át a kórt. Volt olyan üzem, ahol a dolgozók felének pozitív lett a koronavírus-tesztje, ugyanakkor a halálos esetek száma szerencsére alacsony maradt.

Az amerikai és nyugat-európai feldolgozókban döntően a szegényebb, hátrányosabb helyzetű országokból érkező külföldiek dolgoznak, akik sokszor zsúfolt, hiányos higiéniai feltételű munkásszállásokon laknak. Ezek a dolgozók a létbizonytalanságtól való félelmük miatt akár úgy is dolgozni mennek, ha rosszul érzik magukat. Több esetben inkább ezek a szállások voltak a fertőzési gócok. Akik családban élnek, a munkahelyi megfertőződés esetén hazavihetik a vírust, ami szintén veszélyes.

A magyarországi vágóhidakon és húsfeldolgozókban szigorúbbak a higiéniai és a munkavédelmi előírások, mint az USA-ban, nem jellemző ezekben a külföldi vendégmunkások alkalmazása és tömeges elszállásolása, ezért sem tudott a koronavírus elterjedni a hazai üzemekben. Magyarországon "békeidőben" is csak egészséges, lázmentes, bármilyen fertőző betegség (pl. szalmonella, hasmenés) gyanújától mentes emberek dolgozhatnak vágóhídakon és húsfeldolgozóban. Szájmaszk, kesztyű használata az előállítás egyes fázisaiban kötelező (ilyen pl. a késztermékek szeletelése, csomagolása), egyéb helyeken pedig ajánlott. Ahogy az élőállattól haladunk a késztermék felé, úgy szigorodnak ezek az előírások.

A COVID-19 terjedésének a kockázata sokkal nagyobb zárt térben, ahol sok ember van összezárva. Ebből a szempontból minden futószalaggal felszerelt üzem kiemelten veszélyes. A lakosság élelmiszer-ellátása miatt az élelmiszer-üzemeket nem lehet teljesen leállítani, mint egyéb gyártósorokat. De mindenhol be lehet vezetni olyan intézkedéseket, eljárásokat, amik jelentősen csökkenthetik a dolgozók tömeges fertőződését, megbetegedését. Teljes biztonságot persze majd csak a hatékony vakcina fog jelenteni.