Tényleg megéri az árát a szabadon tartott csirke? Most megtudhatod!

agrarszektor.hu
Amíg a bolti csirkéknél a gyors növekedés és haszonszerzés a cél, addig a szabadon tartott csirkék magasabb áron, jobb minőséget képviselnek. A HelloVidék, hogy megtudja, milyen különbségek vannak a tartási módok és a hús minősége között, megkeresett több baromfitermelőt is, hogy osszák meg velük a tapasztalataikat és a gondolataikat.

Agrárszektor 2022 konferencia

Közeleg az év nagy agráreseménye, a jubileumi Agrárszektor Konferencia 

Tizedik alkalommal rendezi meg az idén a Portfolio Csoport kétnapos siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseménynek számít a hazai agráriumban. A november 30-december 1-jei jubileumi eseménynek a siófoki Hotel Azúr szálloda és konferenciaközpont ad otthont. A konferencia valamennyi olyan fontos agrártémával foglalkozik, amely hosszú távon is döntő hatást gyakorolhat az agrárgazdasági szereplők tevékenységeire. A rendezvény az agrárium valamennyi résztvevőjének – a mezőgazdasági termelőknek, az élelmiszerfeldolgozóknak, a gazdálkodókat kiszolgáló szolgáltatóknak és a kereskedőknek – hasznos és naprakész információkat nyújthat, akik az államigazgatási, a vállalati-üzleti és az érdekképviseleti szféra csúcsvezetőtől hallhatnak színvonalas szakmai előadásokat és kerekasztal-beszélgetéseket. Ne mulassza el, és jöjjön el a Portfolio Csoport siófoki Agrárszektor Konferenciájára november 30-december 1. között! 

Biczó Krisztián baromfitermelő elmondta, hogy a baromfi szabadon tartása még nem árulja el, hogy "hogyan és hol" tartják. A szakember szerint nem mindegy, mekkora területen van szabadon, és hogy az a terület mit nyújt a baromfi számára - olvasható a HelloVidék oldalán. A szabadon tartott szó számára azt jelenti, hogy nagy területen legelnek, ahol nem egyfajta fűféle áll rendelkezésre, hanem sokféle lágyszárú növény, gyógynövények, kukacok, leesett gyümölcsök, rovarok, giliszták. Fontos, hogy a terület ne egy csupasz földdarab legyen, hanem úgy legyen méretezve, hogy képes legyen folyamatosan ellátni az adott létszámot élelemmel. Természetesen etetni is kell az állatokat, de itt is fontos kiemelni, hogy nem táppal, hanem kukoricával, búzával, napraforgóval, stb.

Egy igazi vidéki szabad tartásos csirke egész nap "legel", kapirgál, mozog, ezért teljesen más minőséget képvisel. A húsa soha nem lesz olyan porhanyós, mint ami az üzletben kapható, soha nem lesz olyan nagy melle, combja, mert egész nap mozog és erős izomzatot növeszt, ami rágósabb a boltinál.

Az üzemben is többféle tartásmód van - itt is vannak különbségek - de a tömegtermelés így írható le: a húscélú csirke (hús-hibridek) mozgásképtelen állatok, lényegében nem is mozognak. A cél, hogy 39 nap alatt elérjék a vágósúlyt. A csirkék soha nincsenek szabadon, tápon nevelték őket és ezeket lehet megvásárolni boltokban. Biczó Krisztián egy átlagos vásárlónak szívesen megmutatná, hogy a fehér húshibridek, amiket meg lehet venni az üzletekben, hogyan vannak táppal és vízzel felfújva. Az ilyen csirkéket megfogni nem lehet a szárnyuknál, mert azonnal eltörne, a lábaik a saját súlyukat nem bírják el, a hasukon csúsznak. A csirkék be vannak antibiotikumozva, csak tápon voltak tartva, hófehér zsírjuk van, ami értékes Omega zsírsavakat nem tartalmaz. Édeskés szag járja át őket a táp miatt. Heteket kell tartani kukoricán, ha azt akarják, hogy a táp kimenjen belőlük, de igy is összeesnek súlyra. Eleve a fajta nem is alkalmas arra a gyors növekedésük miatt, hogy futkossanak, az ízületük nem bírja a nagy súlyt.

Ami lényeges különbség még a szabadon tartott és az üzemben neveltek között, hogy a szabadon tartottaknál az idő-faktor úgymond nem számít, vagyis a csirkék lassan híznak, az ásványoknak, vitaminoknak, zsíroknak van idejük beépülni. A tojás beltartalma és a hús beltartalma egészen más minőséget képvisel. Az emberek 99% -a nem is tudja, hogy az igazán friss tojásból nem lehet tojásfehérje habot verni, mert nem lesz belőle hab. Ez azért van, mert soha nem találkoztak igazán frissel, ami megdöbbentő. Van egy olyan visszásság a dologban is, hogy aki magának termel, ott a fő cél a minőség, míg, aki eladásra, ott inkább az ár, a költségek leszorítása, ami persze a minőség rovására megy.

Biczó Krisztián szerint ami nagyon zavaró, az az, hogy lassan elvész a tudás, és a legtöbb gyerek már azt hiszi, hogy a csirke testét nejlonzacskó borítja és sose láttak egy kiscsibét kibújni vagy felnőni. A szakember a feleségével ezt akarta elkerülni, ezért olyan környezetet teremtettek, ahol a gyerekeik megtanulhatják az állatokkal történő bánásmódot, életet. Mindenkit arra buzdítanak, hogy akinek van lehetősége csirkét tartani, tegye meg. Elsősorban nem azért, mert annyira megéri, vagy akkora üzlet, hanem pont az ilyen hozadékok miatt, amiket már említett.

Hosszú évek óta foglalkoznak saját farmjukon nevelt, boldog csirkékkel a Kajtár Baromfinál. Náluk a szabadon tartott csirke kint van, csipeget, magába szív nagyon sokféle tápanyagot. A baromfik a saját földjeiken termesztett takarmányt kapják, nincsenek telítődve vízzel, ezért nem esik össze annyira a hús sütéskor. Ezzel szemben a nagyüzemi csirke csak a tápot kapja, amit előre összeállítanak és a lényege, hogy minél olcsóbb legyen. Megszívja magát vízzel és emiatt főzéskor felére csökken a hús mennyisége.

A gondolkodástól függ, hogy honnan vásárolják az emberek a baromfit. Akinek fontos a minőség, az a baromfitartótól szerzi be a húst, aki pedig gyorsan akar olcsón hozzájutni, az a boltokban kapható áruból választ. A vírushelyzet ilyen téren jót tett az ágazatnak, mert a vásárlók elkezdtek odafigyelni arra, hogy egészségesebben étkezzenek, és minőséget vásároljanak, nemcsak a fővárosban, de vidéken is.

Szintén érdekes gondolatokat osztott meg a portállal Szabó János baromfitartó, őstermelő is. Az ő ismeretei szerint szabadon tartott baromfi többféle lehet. Fontos a fajta (genetika), hogy valóban a szabadon tartásra lett-e kitenyésztve, vagy egy nagyüzemi, amire ráerőltetik a szabadtartást. Természetesen ebből adódóan az etetés is eltérő a két fajtánál. Lehet mindkettő egészséges, de lehet egészségtelen is.

A tojás és a hús is teljesen máshogy néz ki a nagyüzemi és a házi tartású baromfiaknál. Külsőre, első ránézésre a nagyüzemi szebb, egységesebb. A különbség a részletekben rejlik. Tojás esetében a belőle készült tészta (piskóta vagy palacsinta) az igazi kontroll. A hús a feldolgozás és az ételkészítés során derül ki. Összességében csak egy momentum a kettő közötti különbségről: a nagyüzemi baromfi megszületésének első órájában megkapja az első adag gyógyszerét, míg a valóban háztáji baromfi lehet, hogy soha nem kap semmiféle antibiotikumot. Mivel a magyar piac rendkívüli árérzékeny, így főként a tehetősebb réteg vásárol háztáji baromfit.

Az Agrárszektor a pontosság kedvéért jelzi azt is, hogy a jelenleg  a baromfik szabad tartására nincs lehetőség. A vonuló madarak által terjesztett madárinfluenza veszélye miatt a baromfitartóknak kötelező zártan tartani a teljes állományukat, valamint betartani a járványvédelmi előírásokat.

EZ IS ÉRDEKELHET

Címlapkép: Getty Images
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2022
Jubileumi, 10. Agrárszektor konferenciánkat rendezzük meg idén!
Budapest Economic Forum 2022
Jön a Portfolio legjelentősebb makrogazdasági konferenciája,
Győr - Nyugat-magyarországi Gazdasági Fórum 2022
Átfogó kép a hazai gazdasági helyzetről - ingyenes gazdasági fórum a helyi vállalatoknak.
Sustainable World 2022
A Portfolio jövő vállalatainak szóló konferenciája - fenntarthatóság, ESG, zöld pénzügyek,
EZT OLVASTAD MÁR?