Friss adatok szerint Magyarországon a borosüvegeknek csak nagyjából az 50%-át gyűjtik vissza, míg Németországban és Svédországban ez az arány 90% körül mozog. Az összképet árnyalja, hogy az újratölthető palackok részesedése ezekben az országokban is stagnál vagy csökken, Németországban például 50% alá zuhant az arányuk az elmúlt pár évben. Magyarországon a sörgyártók használnak még számottevő mennyiségben újratölthető üvegeket, de szintén egyre csökkenő arányban, 2019-ben már csak 21%-os volt a részesedésük a teljes gyártásból - derült ki az Agrarvidek.hu közleményéből.

Miért lenne fontos az újratölthető palackok használata és gyűjtése?

Az előbbi adatokból csökkenő tendencia rajzolódik ki, pedig környezetvédelmi szempontból pont fordított trend lenne a szerencsés: egy 5-6 alkalommal újratöltött borosüveggel akár 75%-os környezetterhelés-csökkenést is elérhető lenne egy egyszer használatos üveghez képest. Ráadásul a számítások azt mutatják, hogy a környezetterhelés csökkenésének jelentős részét az alacsonyabb szén-dioxid-kibocsájtás adja. Szerényebb, de észrevehető eredményt hozna a visszagyűjtési arány növelése is. Egy 10%-os változás megközelítőleg 1-22% közötti csökkenést eredményezne a különböző hatáskategóriákban.

De akkor miért nem népszerűbbek az újratölthető italospalackok?

Joggal merül fel a kérdés. Ha ennyi előnnyel járnak az újratölthető üvegpalackok, vajon miért nem elterjedtebb a használatuk és a visszagyűjtésük?

Az újratölthető üvegpalackokkal szemben leggyakoribb ellenvetés a feltételezett plusz szállítási igény és a mosásához szükséges többlet víz használata. Az utóbbi nem számottevő, mert palackozáskor az új üvegeket is átmossák. A szállítási igény, akár nyomósabb érv is lehetne, azonban Magyarországon jellemzően importált üvegeket használnak a termelők, azaz eleve nagyobb távolságot tesznek meg a palackok, mintha belföldről történne az ellátás.

Érdekes adalék, hogy olyasmit próbálunk elérni az új szabályozással, ami egyszer már megvalósult. Itthon a 80-as évek végéig az újratölthető italcsomagolások aránya 90% feletti volt. Persze ezt részben a kényszer szülte és a kisebb áruválaszték miatt a szabályozás is egyszerűbb volt, mint napjainkban.