Az Eurostat adatai szerint Magyarországon az elmúlt években csökkent a zöldborsó vetésterülete, és ezzel egyenesen arányosan a termésmennyiség is. Míg 2021-ben 86,7 ezer tonna zöldborsó termett hazánkban, addig 2022-ben 16,4 ezer hektáron már csak 82,01 ezer tonna. A legfrissebb adatok szerint 2023-ban sem áll meg a csökkenés, idén a zöldborsó előirányzott vetésterülete 15,4 ezer hektárt tesz ki, melynek 99,2 százalékán, 15,3 ezer hektáron végeztek a vetéssel május 14-ig - derül ki az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) legfrissebb jelentéséből.

Apáti Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke korábban lapunknak azt nyilatkozta, hogy 2022-ben a kertészeti szektor talán egyik legnagyobb problémája a zöldborsó termelési nehézségei volt, a több éven át tartó időjárási csapások, valamint a versenytárs növények (gabona és olajnövények) jó piaci pozíciói ugyanis drasztikusan rontották a termelési kedvet itthon. Érdemes tudni, hogy a csemegekukorica és a zöldborsó adja a hűtő- és konzerviparunk alapanyag-felvásárlásának 70-80%-át, így e két kultúra nélkül a zöldség-gyümölcs feldolgozóipar összeomlik.

Ebből nagy baj lehet: csúnyán ráfázhatnak a magyar termelők, ha ezt nem lépik meg

Senki nem lát a jövőbe, így nem tudni, mi várhat idén a zöldség-gyümölcstermesztőkre, de az biztos, hogy 2023 sem lesz sétagalopp számukra.

Igazi zöldborsókirálynak számítunk az EU-ban

Az biztos, hogy Franciaország és Spanyolország után Magyarország az Európai Unió harmadik legnagyobb zöldborsótermelője, az Eurostat adatai szerint pedig az EU27 belső piacán hazánk a legnagyobb konzerv-exportőr 35,8 ezer tonnával. Ha mindez nem lenne elég, a harmadik országok irányába Magyarország volt az unió vezető exportőre 2022-ben 21,5 ezer tonnával, minket Olaszország követett a sorban 20,9 ezer tonnával. A zöldborsó tehát igazi sikerterméknek számít a kivitelben.

A KSH adatai szerint Magyarországon a friss és feldolgozott (fagyasztott és konzerv) zöldborsó külkereskedelmi egyenlege pozitív. A zöldborsókonzerv kivitele 20 százalékkal lett több - 57,3 ezer tonna - 2022-ben az egy évvel korábbihoz képest. A magyar termék legfontosabb felvevő piaca Oroszország volt, emellett Németországba, Olaszországba, Litvániába és Romániába is szállítottak a hazai szereplők. 2023-ban azonban már kezd megmutatkozni a csökkenő termésmennyiség és termőterület, az első negyedévében ugyanis 24 százalékkal 8,7 ezer tonnára csökkent az exportpiacokon eladott zöldborsókonzerv mennyisége az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb felvevőpiac továbbra is Oroszország (1,29 ezer tonna), Litvánia (1,11 ezer tonna) és Olaszország (1,01 ezer tonna) volt.

Öntözés nélkül nincs magyar zöldborsó?

Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alelnöke a napokban beszélt arról, hogy a zöldborsó egy kifejezetten öntözésigényes növény, így erre komoly figyelmet kell fordítani a jövőben, tekintve, hogy már több éve sújtják a különböző időjárási szélsőségek a hazai zöldséget. Mint mondta, az a nagy kérdés, hogy tudunk-e a zöldség-gyümölcs fronton olyan öntözéssel alapozott korszerű technológiákat nagy mennyiségben behozni, alkalmazni és befektetni, ami a feldolgozás alapanyagigényét tartósan szolgálná.

Van rá lehetőség, de ehhez egyrészt a zöldség-gyümölcs ágazatnak a kifehérítésére van szükség, másrészt pedig nagyon jelentős tőkebefektetésre. A jövőképet persze a klímaváltozás is folyamatosan alakítja, és az szinte biztosnak tűnik, hogy ellenálló fajtákra lesz szükség. Itt van némi lemaradásunk a kutatás-fejlesztésben, így pedig nehéz megbízható terméseredményeket produkálni. Az öntözésfejlesztés is inkább verbális szinten erős, pedig a szélsőséges időjárás mellett muszáj ebben is érdemben előrelépni

 - hangsúlyozta a szakember.

Ellepték a magyar boltokat az import élelmiszerek: hova lettek a hazai termékek?

Súlyos lemaradások vannak a magyar élelmiszeriparban, amelyek az elmúlt három évtizednek a következményei.

Fagyasztott zöldborsóban nem vagyunk a topon

2022-ben 29 százalékkal 8,3 ezer tonnára csökkent Magyarország fagyasztott zöldborsó kivitele, a legnagyobb felvásárlónak Románia és Németország bizonyult. 2023 első három hónapjában sem alakult jobban ez a szegmens, 26 százalékkal 2,3 ezer tonnára, a behozatala pedig 10 százalékkal 1,15 ezer tonnára csökkent 2022 azonos időszakához képest. A magyar piacra egyébként elsősorban Belgiumból és Lengyelországból érkezett fagyasztott zöldborsó.

Mi a helyzet a támogatásokkal?

Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára március elején jelentette be, hogy jelentősen, 11,1 millió euróról 15,6 millió euróra emelkedik a csemegekukoricához és zöldborsóhoz kapcsolódó termeléshez kötött támogatás éves forráskerete, így a hektáronkénti többlettámogatás elérheti a 326 eurót. Kiemelte, az ipari zöldségkultúrák 2023-tól magasabb támogatási összeget kapnak a termeléshez kötött támogatási jogcím keretében.

A csemegekukorica és a zöldborsó termékpálya az a termelői és feldolgozói közösség, ahol leginkább egymásra utaltak a gazdaság szereplői, miután ezen termékek 90-95%-át a termelők szinte kizárólag a hűtő és konzervipar számára tudják értékesíteni. Meggyőződésem szerint a termelők számára a feldolgozóipar erősítése a biztonságos értékesítés lehetőségét jelenti. Éppen ezért jelentős, és a gazdálkodók számára kulcskérdés, hogy 2027-ig több mint 1500 milliárd forintot fordít a szaktárca a mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházások hatékonyságnövelést segítő támogatására. Ennek révén a gazdálkodók is új precíziós eszközöket vásárolhatnak, öntözésfejlesztési beruházásokat hajthatnak végre

- hangsúlyozta akkor az államtitkár.

Nagy változás jön a termeléshez kötött támogatásban: ez sok magyar gazdát érint

Jelentősen emelkedik a csemegekukorica és a zöldborsó termeléséhez kapcsolódó támogatás forráskerete.