2020. április 5. vasárnap Vince

Hírek - Élelmiszer

Itt az orosz titok nyitja - Ezt csinálják az embargó alatt

Az Európai Unióból származó élelmiszerek többségére továbbra is érvényben van Oroszország embargója. Ahhoz, hogy középtávú terveinkben a helyén kezeljük ottani piaci lehetőségeinket, fel tudjunk készülni, illetve a piac nyitásakor elsőként tudjunk belépni a kapun, tisztában kell lennünk az ott zajló folyamatokkal. Különösen igaz ez az állati termékekre, amelyek előállításában nagy léptekkel haladnak előre az oroszok.
 
 

Az orosz agrárstratéga jó úton halad a megvalósítás felé. Az állattartó szektorokban ennek a változásnak a sebességét jól mutatja, hogy az orosz állattartók már aggódnak a hazai túlkínálat miatt. 2016 első négy hónapjában az orosz hústermelés 13,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, és 792 ezer tonnát ért el. Eközben az importhúsok aránya az előző évtizedben jellemző 40 százalékról 10-re mérséklődött. Ez elsősorban a sertés és baromfihús vonatkozásában tölti el aggodalommal a piaci szereplőket.

A túlkínálat egyrészt lenyomja az árakat (tavaly a sertésárak 30,8, a baromfiárak 15,0, a marhaárak 20,3 százalékkal csökkentek Oroszországban), másrészt az államilag támogatott nagyüzemek folyamatos beruházásai révén a kisebb termelők kiszorulnak a termelésből. A sertéstartók negyedét, a baromfitartók 15 százalékát fenyegeti emiatt csőd.

A hústermelés fenti növekedése alapvetően három tényezőnek köszönhető. Egyrészt az orosz agrárstratégai keretében juttatott támogatásoknak, másrészt annak, hogy a gazdaság korábbi élénkülésével párhuzamosan sokáig Oroszországban is emelkedett a húsfogyasztás, harmadrészt az embargó pozitív hatásainak.

A polcokról eltűnő külföldi termékek helyét gyors ütemben foglalta el a hazai, és ma már a közöttük folyó verseny élesedéséről beszélhetünk. Tekintve az utóbbi évek gazdasági nehézségekkel párosuló árcsökkenéseit (ami a minőségen is csorbákat ejtett), az orosz húspiac mérete az utóbbi időszakban zsugorodott (2013: 10,8 millió tonna; 2015: 10,0 millió tonna; 2016 várhatóan: 9,4 millió tonna). Ebből a helyzetből az export növelésével tudnának a helyi feldolgozók kimenekülni, de ezt az adminisztráció gátolja. A húsipari cégek 20 százaléka várhatóan ezt nem éli túl.

Az orosz termelés tehát növekszik, a piaci szereplők száma csökken, mind a termelés, mind a feldolgozás koncentrálódik. Miközben azonban a sertés- és a baromfitermelés dinamikusan nő, addig a szarvasmarha-állomány csökken. Bár a marhahúsimport aránya is 40-ről 25 százalékra mérséklődött az elmúlt években, a marhahús iránti kereslet csökkenése visszaveti az ágazatot.

Az elkövetkező évekre vonatkozólag két forrásból lehet előrejelzést adni: egyrészt az Orosz Állattenyésztés Fejlesztési Stratégiára, másrészt az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) adataira támaszkodva. Az orosz stratégia szerint 2020-ra a hústermelés a 2010. évit több mint harmadával fogja meghaladni, miközben az import harmadára csökken.

Oroszország húsmérlege 2020-ig, ezer tonna (Forrás: Orosz Állattenyésztés Fejlesztési Stratégia)


Ha részletesebben vizsgáljuk meg az orosz stratégiát, akkor azt látjuk, hogy a sertés- és a baromfitermelés továbbra is emelkedni fog, miközben a marhahúsé gyakorlatilag alig változik. Ezzel együtt az import is a két fő fajnál fog nagyobb arányban visszaesni, gyakorlatilag csak választékbővítővé válni.

Oroszország húsmérlege fő állatfajonként, ezer tonna (Forrás: Orosz Állattenyésztés Fejlesztési Stratégia)


Az amerikai előrejelzések kissé pesszimistábbak, de ugyanúgy jelzik az import drasztikus csökkenését. Szerintük 2025-ig az orosz sertés- és baromfihús bevitel a 2015. évi szint 38, illetve 40 százalékára esik vissza, miközben marhahúsból csak ez évtől kezdődik a csökkenés.

Az USDA előrejelzése

 

Van-e helyünk az orosz piacon?
A Takarék Agrár Központ előrejelzései szerint a nagyüzemi tömegcikkeknél az orosz piac közel van az önellátáshoz. Már szervezik azokat a piacokat, ahová hamarosan komoly tételeket tudnak majd exportálni. Emellett azonban a piacnak számos olyan szegmense van, ahol lehetőség nyílik a magyar áruk megjelenésére. Ilyen lehetőségek a magas minőségi kategóriákban, nemes húsrészekkel, ökogazdálkodásból származó termékekkel, illetve speciális termékekkel (például mangalica) adódhatnak. A piacépítés fáradságos és költséges munkáját itt sem lehet megúszni, ráadásul figyelni kell arra, hogy a piacról kiszoruló kisebb orosz gazdaságok nem térnek-e át éppen ilyenek előállítására. Tőketartalékaik jellemzően alacsonyak, ezért sok függ azon, hogy az állam nyújt-e támogatást a túlélésükhöz vagy sem.

 

  • Az orosz élelmiszerpiac most éli meg azokat az általunk is ismert nehéz időket, amikor a túlkínálat és a kereslet csökkenése nyomot hagy az élelmiszerek minőségén. A vizsgálatok szerint a húskészítmények minősége például mélyrepülésben van. Ebben az is benne van, hogy a húsipar a fizetőképesség csökkenése miatt az olcsó termékek felé mozdította el kínálatát
  • Egy nemrégiben készült felmérés szerint, az orosz mezőgazdaság és élelmiszeripar szereplői bizonytalanok. A legnagyobb gondokat elmondásuk szerint a képzett munkaerő hiánya, a heves árfolyam-ingadozások, az elavult kapacitások, valamint a gyakori állami beavatkozások jelentik számukra.
  • Az orosz húsimport ebben az évben is tovább csökken.
  • Az orosz mezőgazdaság kibocsátásában tartósan 50 százalék az állattenyésztés aránya.
  • A teljes önellátási szint mellett szükség van egy egészséges mértékű külkereskedelemre, így importra is. Ez stabilizálja a belső piacot. Erre lehet számítani az orosz húspiaccal kapcsolatban is. Az import nem fog megszűnni. Mindig lesznek olyan réspiacok, ahol helye lesz a magyar termékeknek is.


Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Takarék Agrár Központ

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    A szakértő szemével

    Támogató:
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu