AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE
Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.
Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 54 400 Ft + Áfa / fő áron.
Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.
A számításhoz a legnépszerűbb magyar hibrid, a Ross 308 teljesítmény mutatóit, továbbá az Agrárgazdasági Kutató Intézet által közzétett takarmány- és vágócsirke árakat használtuk. Számításainkban napi takarmányköltségeket, és napi súlygyarapodást számoltunk - első körben ezeket vetettük össze, majd kiszámoltuk, hogy a halmozott takarmányköltség és az adott napra kalkulált csirke értéke milyen arányt mutatnak egymással szemben. Ezzel kaptunk egy kvázi eredmény mutatót, melyet a legjobban takarmányozás utáni fedezetnek nevezhetünk el. Először nézzük a takarmányozás összegfüggéseit:
Az első diagramon azt látjuk, hogy a csirke ideális körülmények között, megfelelően receptúrázott takarmány mellett milyen napi súlygyarapodást tud elérni. Függőleges sárga vonallal az alábbi szakaszokat jelöltük: 21. életnapon váltunk nevelő tápra, 35. napon befejezőre, 42. napon szállítunk. A napra vonatkoztatott takarmányköltségben látunk egy törést a receptúrázás után, melynek oka, hogy a nevelő táp drágább, s a napi súlygyarapodás ezen időszakban egy intenzívebb emelkedést mutat.
Ami a legfontosabb viszont: szemmel láthatóan, a 42-44. életnap után a napi súlygyarapodás intenzitása csökken, viszont a takarmányköltség tovább nő. Mi ennek az oka? Az, hogy emellett a napi takarmányfelvétel (tehát az a mennyiség, amit az állat megeszik) ugyanúgy nő, a felevett takarmányt pedig ugyanúgy ki kell fizetni. Mit jelent ez Ft-ban?
A második diagramon zölddel az adott napra vonatkoztatott takarmány hasznosulást, narancssárgával a takarmányozás utáni fedezetet látjuk, azaz azt a pénztömeget, amit a csirke értékéből a takarmányköltség levonása után kapunk. Az ábra kiválóan szemlélteti, hogy az eredménytermelő képesség kb. a 45.-ik életnapig mutat növekvő trendet, majd egy szinten megáll, és az 59. életnap után csökken a megtermelt eredményt. Laikusként feltehetnénk a kérdést, hogy miért nem a "csúcsig", azaz kb. az 50. napig tartjuk az állatokat? Ennek oka többet között az első ábrán keresendő, viszont a második ábra tartalmazza a megoldást: a két görbe között itt a legkisebb a különbség. Tehát a 42. nap után nő a fajlagos takarmányhasznosulás, azaz hiába eszik az állat, a súlya nem nő. Továbbá megnő az elhullás, így nem tudjuk realizálni a természetes elhulláson felüli állatok után elérhető árbevételt. Illetve azzal, ha az állatokat akár egy héttel is tovább tartjuk a termelésben, csökkentjük az éves elérhető árbevételt, mivel így csökkentjük annak az esélyét, hogy minél több rotációt tudjunk egy év alatt felhizlalni.
Szerző: Héjja Csaba, Takarékbank Agrárcentrum