2019. szeptember 15. vasárnap Enikő, Melitta

Hírek - Élelmiszer

Sötétebb, savanyúbb, sárgább: a multiellenes kormányteszt összes részlete

Az élelmiszeripari "kettős mérce" alkalmazását látja beigazolódni Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a Nyugat-Európában és Magyarországon forgalmazott élelmiszerek összehasonlító vizsgálata alapján, de a "kettős mérce" meglétét a 98 termékpárra kiterjedő vizsgálat tényleges megállapításai nem támasztják alá. Különbség több esetben egyáltalán nem volt, más élelmiszereknél minimális eltéréseket tártak fel, vagy éppen a "magyar termékek" bizonyultak jobbnak. Az agrárszektor.hu összegyűjtötte, pontosan milyen termékeket vizsgáltak, illetve milyen érzékszervi és összetételbeli különbségeket tártak fel.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

A politikai szintre emelt élelmiszeripari „kettős mérce” igazolására végezte el a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) azt a vizsgálatot, amelyben összesen 98, Magyarországon, illetve Ausztriában és Olaszországban forgalmazott azonos márkájú, vagy hasonló termékpárt hasonlítottak össze. A kormány és az agrártárca politikusai az elmúlt hetekben is a „kettős mércéről” beszéltek, holott a Nébih vizsgálat még javában zajlott. Ezért nem volt meglepő, hogy a vizsgálat eredményeinek ismertetésekor Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter is fenntartotta a „kettős mércére” vonatkozó általános állítást, vagyis azt, hogy a multinacionális cégek silányabb termékeket értékesítenek Magyarországon, és ezzel becsapják a magyar fogyasztókat. Az ellenőrzési eredmények nyomán nem változtatott véleményén Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter sem.

A nyilvánosságra hozott, tényleges vizsgálati eredmények ugyanakkor túlnyomórészt sem a „kettős mércéről”, sem a silány minőségről szóló megállapításokat nem támasztják alá. Először is három alapvető következtetést lehet levonni, amelyek a legfontosabbak a magyar fogyasztók számára:

1. A vizsgált termékek megfeleltek az élelmiszerbiztonsági előírásoknak, vagyis fogyasztásuk semmilyen kockázattal nem jár.

2. A termékek eleget tettek az uniós jelölési és egyéb előírásoknak, így csomagolásuk megfelelő tájékoztatást nyújtott a fogyasztóknak.

3. A termékek beltartalmi összetétele megfelelt a csomagolásukon feltüntetett paramétereknek, vagyis azokból az összetevőkből álltak, amelyeket a csomagolási információk tartalmaztak.

A kormány, illetve a Földművelésügyi Minisztérium arról folytat továbbra is vitát, milyen különbséget takarnak azok az eltérések, amelyek a megengedett élelmiszerbiztonsági, termékjelölési és beltartalmi határokon BELÜL vannak, ha vannak. Az agrártárca szinte valamennyi kimutatott differenciát úgy értelmezett, hogy azok a magyar fogyasztók kárára történtek meg, ezzel támasztva alá a „kettős mércéről” szóló állítást. A Nébih-eredmények szerint viszont a megállapított különbségek legtöbbször rendkívül kicsik, vagy lényegtelennek tűnőek voltak, így azt a következtetést, hogy a termékek a magyar fogyasztókkal szemben tudatosan alkalmazott, „kettős mércét” igazolnának és általános „silány” minőséget képviselnének, nem lehet levonni. Ezt az álláspontot fogalmazta meg az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (Éfosz) is.

A Nébih egészen pontosan 96 terméket ellenőrzött érzékszervi és beltartalmi szempontból 98 termékpárban. A vizsgált 98 termékpár közül 86 különböző élelmiszer, 7 sör volt, és ellenőriztek 5 kutya- és macskaeledelt is. A 98 termékpárból 27-nél nincs semmilyen vita, mert ezeknél a Nébih különbséget nem talált.

A fennmaradó 71 tételpárból a Nébih 30-nál mutatott ki érzékszervi, 8-nál összetételbeli eltérést, 33-nál pedig érzékszervi és összetételbeli eltérést is talált. Az összes vizsgált tételekből viszont 20 nem azonos márkájú, hanem egymáshoz hasonló volt, így összehasonlításuk eleve aggályosnak bizonyulhat, másrészt ezeknél az lett volna a meglepő, ha nem adódtak volna különbségek. Így például összehasonlították a Bendsdorp Kakao Kakaopulvert a TUTTI Holland Kakaóporral, vagy az Ottakringer Wiener original sört az Ottakringer special bierrel.

Érzékszervi alapon több esetben a Nébih a magyar termékeket hozta ki jobbnak a külföldön forgalmazottnál. Így például a Kotányi fahéj nálunk jobb volt a KOTÁNYI Zimt ganznál, a Pick téliszalámi a Pick Original Ungarische Salaminál, a Danone Activia Bifidus Actiregularis eper és kiwiízű joghurtital pedig a Danone Activia Joghurt Drink mit Erdbeer-Kiwizubereitungnál.

Különösen az érzékszervi különbségeknél állapítható meg, hogy többnyire nem mutatnak lényegi, vagy értelmezhető eltéréseket. Így például a Kellogg’s Cornflakes nyugat-európai mintájánál a „sötétebb színt”, a magyarénál a „világosabb színt” tüntették fel értékelésként, míg a Gösser és a Löwenbrau söröknél a nyugat-európainál egyszerűen a „jobb minőségű”, a magyarnál a „gyengébb minőségű” megállapítást szerepeltették mindenféle indoklás nélkül.

A beltartalmi vizsgálatoknál szintén megállapítható, hogy többször a magyar minta bizonyult jobbnak. Így például a Vienetta Vanília jégkrém kakaós bevonó rétegének aránya nagyobb volt a Vienetta Vanilleeis mit Schichten aus kakaohaltiger Fettglasur-nál, míg a Nescafe Classic 3in1 azonnal oldódó kávéspecialitás több kávét tartalmazott a Nescafé 3in1 Instant-Bohnenkaffee-ban kimutatottnál.

A magyar minták rovására megállapított összetételbeli különbségek többfélék voltak. Részben mennyiségi eltéréseket találtak az összetevők között, illetve több esetben mutattak ki aromákat, ízfokozókat és különböző adalékanyagokat a hazai piacon forgalmazott élelmiszerekben. Így például a Maggi Marhahús-leveskocka több pálmazsírt tartalmazott, a Dr. Oetker rownies alapporban térfogatnövelő adalékanyag volt, a SPAR Gouda szeletelt, zsíros, félkemény sajtban pedig tartósítószert és szilárdító anyagot is találtak. Ezek azonban az esetek zömében nem tűnnek lényegi minőségbefolyásoló tényezőnek, és a tényszerűség kedvéért hozzá kell tenni azt is, hogy nem olyan összetevők, amelyeket magyar élelmiszeripari vállalkozások ne használnának.

Lényeges, hogy a Nébih - habár kormányzati nyomás alatt dolgozott - összességében korrektnek tűnő vizsgálati eredményeket tett közzé (attól függetlenül is, hogy az érzékszervi ellenőrzések megállapításai több esetben nem igazán érték el egy komoly élelmiszerbiztonsági állami szervezet színvonalát). A korrekt hozzáállás nyomán kerülhetettek be az eredmények közé azok az értékelések, amelyek kifejezetten cáfolják a "kettős mércéről" szóló kormányzati prekoncepciót. Más kérdés, hogy a kormányzati nyilatkozatok a cáfolatként értékelhető vizsgálati eredményekről nem vesznek tudomást.  

Az alábbi táblázatok azt mutatják be, melyek voltak azok a termékek, amelyeknél valamilyen különbséget találtak.




Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Agrárszektor Konferencia 2019

    Most extra kedvezményes áron >>

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu