A padlón előforduló láthatatlan kórokozók különösen a legkisebbekre veszélyesek: a földön kúszó-mászó csecsemők intenzív mozgása felkavarja a padlón lévő mikrobákat és egy koncentrált, úgynevezett „bio-felhőt” hoz létre közvetlenül az arcuk körül. A Purdue Egyetem mérései megdöbbentő eredményt hoztak: míg a felnőttek légzési zónája viszonylag tiszta, a baba szintjén (25 cm magasságban) a baktériumok koncentrációja átlagosan 21-szer magasabb, a gombamennyiség pedig közel tízszeres - írja közleményében a Tineco.

Egy kúszó-mászó gyermek testsúlykilogrammonként négyszer annyi biológiai hulladékot lélegez be, mint egy sétáló felnőtt. A háziállatok jelenléte tovább fokozza a terhelést: egy kutyás otthonban a talajbaktériumok koncentrációja akár 700-szor magasabb lehet, mint egy kisállat nélküli háztartásban. A háziállatok a mancsukon hozzák be a kültéri patogéneket, szőrük pedig allergénterhelést jelent.

A gyakoribb takarítás önmagában nem nyújt védelmet

A statisztikák szerint a kisgyermekes és háziállatot tartó családok érzékelik ezt a problémát és jellemzően havonta többször takarítják a padlót, mint egy átlagos háztartás, de a nem megfelelő technikák és a hibás eszközkezelés drasztikusan lerontja az eredményességet.

Ha a szülők és a gazdik megelégszenek a „szemre tiszta” padlóval, a kórokozók populációja nem csökken, csak eloszlik a házban

- figyelmeztet Klaba Márk, a Tineco magyarországi képviseletének tisztítástechnológiai szakértője.

Míg egy átlagos háztartás havonta 14-17 alkalommal tisztítja a padlót, a kisgyermekes és kisállatos családok átlagosan akár 20 alkalommal is végeznek padlótisztítást. Ennek ellenére a zoonotikus fertőzések esélye az eszközök (tálak, felmosók) nem megfelelő fertőtlenítése miatt kiugróan magas marad. Az iránymutatások szerint egy átlagos családi házban heti 1-3 alkalommal javasolt a felmosás, míg egy kisgyermekes és állatbarát otthonban a napi szintű takarítás elengedhetetlen a biztonságos élettér fenntartásához. A probléma ott kezdődik, hogy a gyakoriság nem ellensúlyozza a technológiai hiányosságokat.

A „fehér zokni próba” lehet az igazi mérce. Ha felmosás után fél órával szürke lesz a zokni talpa, az a szétkent, láthatatlan koszréteg bizonyítéka

– fogalmazott Klaba Márk.

A tisztítástechnológiai szakértő szerint a megszokott takarítási rutin három ponton bukik el. Szerinte a probléma gyökere egy egyszerű, de annál veszélyesebb képletben rejlik: koszos víz, szennyezett és ki nem szárított felmosó.

A vödrös módszernél már az első öblítés után koszos vízzel dolgozunk, a felmosórongy pedig magában tartja a szennyeződéseket. A legnagyobb veszélyt mégis a nedvesen hagyott eszköz jelenti, amely tökéletes táptalaj a baktériumoknak

- hangsúlyozta.