2017. augusztus 18. péntek Ilona

Hírek - Élelmiszerpiac

Kiderült, hogy a brokkoliban van a legtöbb méreg

Szennyezett az Európában forgalmazott élelmiszerek majdnem fele – nagyjából így lehetne összefoglalni a napokban nyilvánosságra hozott uniós vizsgálat eredményét. Ugyanakkor a termékek mindössze 3 százalékánál tapasztalták az egészségügyi határérték túllépését. A leginkább szennyezett termék a brokkoli volt, mert itt találtak legtöbbször határértéket meghaladó vegyszermaradványt. Minden második banán tartalmazott többféle kemikáliát határérték alatti mennyiségben, és volt olyan török szőlőminta, amelyben 19-féle szer maradványát fedezték fel.
 
 
Feliratkozom az agrárszektor.hu hírlevélre

Az európai élelmiszerek 47 százaléka növényvédőszer-maradványokkal szennyezett – állapította meg az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) április közepén közzétett jelentése. A minták 2,8 százaléka nem is felelt meg a kontinensen előírt normáknak, ami arányát tekintve nem sok, összesen viszont 2366 darab terméket jelent. A „tisztának” (vagyis vegyszermentesnek bizonyult) élelmiszerek a vizsgált mennyiség 53 százalékát tették ki.

Mivel a termékek 97 százaléka elfogadható mértékben volt szennyezett, illetve egyáltalán nem tartalmazott (kimutatható mértékben) növényvédő szereket, a hatóság szerint a fogyasztókra vonatkozó egészségügyi kockázat továbbra is alacsonynak mondható Európában. Aggasztó viszont, hogy az élelmiszerek 28 százalékában egyidejűleg többféle vegyszer nyomait is felfedezték. Ráadásul bizonyos termékek jócskán eltértek a fenti átlagtól, a szőlő esetében például 77 százalékos volt a szennyezettségi arány, és 58 százalékos a többszörös szennyezettségé.

Olyan is előfordult, hogy egyetlen – Törökországból származó – szőlőmintában 19-féle szer volt kimutatható kisebb-nagyobb arányban. A Növényvédőszer Akcióhálózat európai tagozata (PAN Europe) szerint az ilyen „vegyszerkoktélok” összeadódó és kiszámíthatatlan hatása miatt korántsem beszélhetünk alacsony fogyasztói veszélyeztetettségről. Sajnálatos, hogy mára a szennyezett élelmiszerek megszokott és elfogadott dolgokká váltak – mondta Angeliki Lysimachou, a PAN Europe toxikológusa, aki szerint a kemikáliák biztonsága csak elméleti modellekre alapul, és többnyire elfogult ítéletet rejtenek.


A leginkább szennyezett terméknek a brokkoli számít, amelynél a minták 3,4 százalékában találtak vegyszermaradványt a határértéket meghaladó mennyiségben. Utána a szőlő (1,7), valamint a paprika (0,8) következik a rangsorban. A többszörös szennyezettségűek listáját a banán vezeti (58,4 százalékukban találtak többféle kemikáliát), nem sokkal megelőzve a szőlőt (58,3), illetve a paprikát (24,4). Ami az állati termékeket illeti, a vizsgált vajak 3,7 százalékánál, és a tojások 2,1 százalékánál találtak többféle vegyszermaradékot.

1546 darab olyan élelmiszert vizsgáltak, amelyeket csecsemők vagy kisgyerekek részére szántak. Ezek 89 százaléka bizonyult tisztának, 3,5 százalék azonban határérték feletti szennyezettségűnek. Egyebek mellett antibakteriális hatású benzalkónium-klorid, illetve a fertőtlenítő szerekben használt didecil-dimetil-ammónium-klorid volt kimutatható bennük. A bioélelmiszerek szennyezettsége 13,5 százalékos volt, de csak 0,7 százalék esetében határérték feletti.

A legtöbb szennyezettségi határértéket meghaladó árura Máltán, Cipruson, Portugáliában, Görögországban, Lengyelországban és Franciaországban bukkantak, miközben például Romániában és Ausztriában a termékek háromnegyede vegyszermentesnek bizonyult. A „legveszélyesebb” beszerzési helyek (ahonnan a behozott élelmiszerek több mint 10 százalékánál meghaladta a szennyezettség a határértéket) Laosz, Suriname, Kambodzsa, Kína, Vietnam, Jordánia, Etiópia, Thaiföld, Pakisztán, India és Sri Lanka. Magyarországról 1172 termék (62 százalék) bizonyult mentesnek, 48 darab viszont (2,5 százalék) határérték felettinek az összesen 1881 mintából.


A nagy figyelemmel övezett glifozát hatóanyagot 22 országban, 5329 növényi termékben keresték. A lencsék 71 százaléka tartalmazta érzékelhető mennyiségben, valamint a mustár- és napraforgó-magvak harmada. A búza 10 százalékában, míg a zab 9 százalékában volt kimutatható mennyiségű glifozát. De mindössze 5 terméknél lépte túl az egészségügyi határértéket: két kanadai lencseminta, valamint egy-egy spanyol barack-, illetve brazil lime- és mangóminta esetében. Megnyugtató, hogy a gyerekeknek szánt élelmiszerek, továbbá a kukorica és szója ebből a szempontból tisztának bizonyultak.

A vizsgálatot az EU-tagállamokban, valamint Norvégiában és Izlandon végezte el az EFSA, több mint 84 ezer mintán. Összességében 220-féle vegyszert találtak a termékekben. Az áruk 69 százaléka Európából származott, 5 százalék, vagyis 4146 minta esetében viszont meghatározhatatlan volt, honnan érkeztek.

A legtöbb mintát a németek elemezték (18 586 termék), de Magyarország is derekasan kivette a részét a munkából (2644), bár ennek csaknem kétharmada hazai terméket jelentett. A legtöbb külföldi áru Törökországból származott (5327), valamint Kínából (1442) és Kenyából (1235).

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

Adja fel hirdetését gyorsan, ingyenesen!

A szakértő szemével

Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Takarékbank Agrár Központ

Itt keressen minket
© 2017. Agrárszektor.hu