Amennyiben azonban a kereskedelem akadozása, és az annak következtében fellépő áruhiány már az élelmiszerellátást fenyegetné, nem csupán gazdasági, hanem azon messze túlmutató következményekkel kellene szembe néznünk.
Nem véletlen, hogy előtérbe kerültek olyan, régen nem használt fogalmak, mint az élelmiszerellátás biztonsága, az önellátás, stratégiai élelmiszerkészletek. Egyes, kritikus önellátottsági szintű országok „pánikvásárlásokba” fogtak a hosszú távon is gazdaságosan eltárolható alapélelmiszerekből. Az észak-afrikai országok többszázezer tonnás tételekben kötöttek le búzát az utóbbi hetekben (Algéria egymagában - júniusi szállításra - 660 ezer tonnás vásárlási igényt jelentett be), amely március végén – párosulva a jövőbeni logisztikai nehézségektől való félelmekkel – régen nem látott, egy hét alatt 14%-os áremelkedést okozott az irányadó európai búzapiacokon. Ugyanakkor a kínálati oldalon Oroszország április 1. és június 30. között 7 millió tonnában maximalizálta az exportálható búza mennyiségét, a biztonságos belföldi ellátás érdekében.
Az európai országokban, így Magyarországon természetesen egészen más a helyzet. Az Európai Uniónak jellemzően olyan magas az önellátottsági szintje az alapvető élelmiszerekből, hogy még a nemzetközi kereskedelem a jelenleginél sokkal súlyosabb zavarai esetén sem kell élelmiszerhiánytól tartani. Magyarország pedig még a kontinensen belül is a kedvezőbb helyzetű országok között van. Baromfihúsból közel 130%-os, búzából 150%-os, kukoricából 120%-os az önellátottsági szintünk. Tehát nekünk inkább az okozhat nehézséget, ha nem tudjuk realizálni a tervezett exportot. Ez elsősorban azon áruk esetében okozhat problémát, ahol nem áll rendelkezésre elegendő tárolókapacitás az új termés fogadására.
Ahhoz, hogy az Európai Unió, és benne Magyarország, fenn tudja tartani ezt a magas önellátottsági szintet, még „békeidőkben” is szükség van agrártámogatásokra, szükség van a Közös Agrárpolitikára. A mostani válságos időkben különösen megnőhet a szerepe az uniós és hazai agrártámogatási rendszernek a termelők pénzügyi stabilitásának és likviditásának a fenntartásában. Az alábbiakban a speciálisan a mezőgazdaságot és élelmiszeripart célzó eddigi uniós és hazai intézkedéseket tekintjük át.
Az Európai Bizottság intézkedései
Első lépésben érdemes áttekintenünk mit tett eddig az Európai Bizottság, ill. mi várható még Brüsszel részéről a termelők megsegítése érdekében. A legutóbbi válság, a 2008/09-es pénzügyi válság idején sokan elégtelennek találták az EU válaszait a mezőgazdasági termelők megsegítése érdekében.
Az Európai Bizottság idei, kifejezetten a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatot érintő intézkedései az alábbiakban foglalhatók össze:
Több ágazatot érint az áru – és személyforgalom minél zavartalanabb biztosítását célzó „zöld folyosók” kialakítása. Ezen a területen Brüsszel csak ajánlásokat fogalmazhat meg, mivel a veszélyhelyzetre tekintettel a tagállamok - saját állampolgáraik biztonsága érdekében – lényegében korlátlan cselekvési autonómiát élveznek a határellenőrzések tekintetében (a gyakorlatban természetesen folyamatosan egyeztetik a meghozott intézkedéseket).
Ami az Európai Bizottság tovább várható lépéseit érinti, a Takarékbank agrárelemzőinek információi szerint a vidékfejlesztési programok területén várhatóak érdemi változások a közeljövőben. A tervezett intézkedések az alábbiak:
Hazai kormányzati intézkedések
Annak ellenére, hogy a hazai megbetegedések száma még nem érte el a tömeges szintet, a gazdálkodás normális menetében regionálisan és ágazatonként eltérő mértékű zavarok mutatkoznak. Jelenleg a legfontosabb feladat a termelési és értékesítési feltételek biztosítása, ennek része a zavartalan belföldi- és nemzetközi árufuvarozás, és a munkaerő folyamatos megléte is. Ez utóbbi esetében már említettük, hogy uniós szinten intézkedések történtek a két ország között ingázó idénymunkások mozgásának lehetővé tételére, ill. könnyítésére. A magyar kormány ettől függetlenül saját kezdeményezésre is lépéseket tett több szomszédos országgal együttműködve a vendégmunkások ki – és belépésének elősegítése érdekében (pl. román határszakaszon).
Az ipari termelés és szolgáltató ágazatok részleges leállása következtében várható a munkaerő bizonyos mértékű visszaáramlása vidékre, ill. a mezőgazdaságba. Egyes termelők már érzik ennek a jeleit, többen azt tapasztalják, hogy megnőtt az érdeklődés mezőgazdasági idénymunkák iránt a más szektorokból visszatérő munkavállalók részéről. Azonban annak érdekében, hogy a válság által szintén sújtott agrárium nemcsak fel tudja szívni ezt a munkaerőt, hanem meg is tudja tartani, szükség van a munkavállaláshoz kapcsolódó közterhek enyhítésére.
Az ellátási lánc területén tapasztalható drasztikus változás a HORECA (hotel-étterem-étkeztetés) kereslet visszaesése, illetve a kisüzemi helyi termékek értékesítési csatornáiban jelentkező fennakadások. Fontos intézkedés ezen a téren az online élelmiszerkereskedelem adminisztrációs terheinek csökkentése: a kormány döntése értelmében az üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység – azaz pl. az online értékesítés - folytatása veszélyhelyzet idején már bejelentés és nyilvántartásba vétel nélkül folytatható. Ugyanakkor még azok a termelők sincsenek felkészülve a virtuális kereskedelemre való - gyakorlatilag egyik napról a másikra történő - átállásra, akik már rendelkeznek némi közvetlen értékesítői tapasztalattal. Ugyanis hiába járták eddig rendszeresen a termelői piacokat, az online kereskedelemhez szükséges marketing tudással és eszközökkel – pl. hűtőkocsi, webáruház platform - többnyire nem rendelkeznek.
Végezetül érdemes röviden kitérni az iskolabezárásokkal kapcsolatos változásokra. A nevelési-oktatási intézmények ugyanis 2020. március 16-tól nem tudják fogadni az iskolatej- illetve az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-program keretében kiszállítandó termékeket. Az agrárminisztérium gyors intézkedésének köszönhetően az érintett termékeket előfinanszírozó szállítók elektronikus úton vis maior bejelentést tehetnek 2020. április 6-ig. A 2020. március 16. és március 29. között szállítani tervezett, de le nem szállított termékmennyiségekről pedig részletes jegyzőkönyvet kell felvenni, külön feltüntetve azokat a termékmennyiségeket (db, adag), amelyeket más piaci szereplőnek értékesítettek vagy térítésmentesen kiosztottak. A 2020. március 29. után elmaradó szállításokra nem nyújtható be kifizetési kérelem. Amennyiben a kérelmező intézményfenntartó, akkor a fent említett időszakra tervezett szállítások kapcsán kapott támogatást köteles igazoltan megtéríteni a szállítónak.
Szerzők: Mezei Dávid – Molnár András – Porkoláb Eszter
(x)