2020. június 1. hétfő Tünde

Hírek - Európai Unió

Koronavírus és agrártámogatások (x)

A koronavírus járvány világszintű elterjedésével egymás után zárkóznak be az országok, súlyos zavarokat okozva a nemzetközi kereskedelemben. Az áruszállítás világszerte lelassult, a kontinenseket behálózó globális termelési láncok megszakadtak, vagy egyenesen összeomlottak. Mindez hatalmas feszültségeket, felbecsülhetetlen károkat okoz a gazdasági életben.

Amennyiben azonban a kereskedelem akadozása, és az annak következtében fellépő áruhiány már az élelmiszerellátást fenyegetné, nem csupán gazdasági, hanem azon messze túlmutató következményekkel kellene szembe néznünk.

Nem véletlen, hogy előtérbe kerültek olyan, régen nem használt fogalmak, mint az élelmiszerellátás biztonsága, az önellátás, stratégiai élelmiszerkészletek. Egyes, kritikus önellátottsági szintű országok „pánikvásárlásokba” fogtak a hosszú távon is gazdaságosan eltárolható alapélelmiszerekből. Az észak-afrikai országok többszázezer tonnás tételekben kötöttek le búzát az utóbbi hetekben (Algéria egymagában - júniusi szállításra - 660 ezer tonnás vásárlási igényt jelentett be), amely március végén – párosulva a jövőbeni logisztikai nehézségektől való félelmekkel – régen nem látott, egy hét alatt 14%-os áremelkedést okozott az irányadó európai búzapiacokon. Ugyanakkor a kínálati oldalon Oroszország április 1. és június 30. között 7 millió tonnában maximalizálta az exportálható búza mennyiségét, a biztonságos belföldi ellátás érdekében.

Az európai országokban, így Magyarországon természetesen egészen más a helyzet. Az Európai Uniónak jellemzően olyan magas az önellátottsági szintje az alapvető élelmiszerekből, hogy még a nemzetközi kereskedelem a jelenleginél sokkal súlyosabb zavarai esetén sem kell élelmiszerhiánytól tartani. Magyarország pedig még a kontinensen belül is a kedvezőbb helyzetű országok között van. Baromfihúsból közel 130%-os, búzából 150%-os, kukoricából 120%-os az önellátottsági szintünk. Tehát nekünk inkább az okozhat nehézséget, ha nem tudjuk realizálni a tervezett exportot. Ez elsősorban azon áruk esetében okozhat problémát, ahol nem áll rendelkezésre elegendő tárolókapacitás az új termés fogadására.

Ahhoz, hogy az Európai Unió, és benne Magyarország, fenn tudja tartani ezt a magas önellátottsági szintet, még „békeidőkben” is szükség van agrártámogatásokra, szükség van a Közös Agrárpolitikára. A mostani válságos időkben különösen megnőhet a szerepe az uniós és hazai agrártámogatási rendszernek a termelők pénzügyi stabilitásának és likviditásának a fenntartásában. Az alábbiakban a speciálisan a mezőgazdaságot és élelmiszeripart célzó eddigi uniós és hazai intézkedéseket tekintjük át.

Az Európai Bizottság intézkedései


Első lépésben érdemes áttekintenünk mit tett eddig az Európai Bizottság, ill. mi várható még Brüsszel részéről a termelők megsegítése érdekében. A legutóbbi válság, a 2008/09-es pénzügyi válság idején sokan elégtelennek találták az EU válaszait a mezőgazdasági termelők megsegítése érdekében.
Az Európai Bizottság idei, kifejezetten a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatot érintő intézkedései az alábbiakban foglalhatók össze:

  • olasz kérésre meghosszabbították az egységes kérelem beadására nyitva álló határidőt, amely idén május 15. helyett június 15. lesz. A döntésről eddig hivatalosan csak Olaszország kapott értesítést, de az Európai Bizottság már dolgozik azon, hogy a többi tagállamra is kiterjessze az intézkedést.
  • az állami támogatásokra vonatkozó ideiglenes szabályok bevezetésével a tagállamoknak lehetőségük van, hogy a mezőgazdasági termelőknek maximum 100 000 euró, az élelmiszerfeldolgozóknak maximum 800 000 euró összegig – elsősorban beruházási – támogatást adjanak. Ez a rendkívüli támogatás a de minimis, azaz csekély összegű támogatás összegével még megfejelhető, amennyiben az adott termelő még nem merítette ki a három pénzügyi évre szóló de minimis keretét. Így egy gazda összesen akár 125 000 euró beruházási támogatásban részesíthető a tagállam részéről. A válság előtt jellemző, 340 Ft-os euróárfolyammal számolva egy élelmiszeripari vállalkozás akár 270 millió Ft-os, hazai költségvetésből származó beruházási támogatásban, míg egy mezőgazdasági vállalkozás – amennyiben kimerítette a csekély összegű támogatási keretét – legfeljebb 34 millió Ft, ha azonban van szabad de minimis kerete, akkor maximum 42,5 millió Ft vissza nem térítendő forráshoz juthat. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a támogatási intenzitás általános szabályként a vidékfejlesztési beruházási támogatásokéhoz igazodik – fontos kivétel a feldolgozott, ún. non-Annex élelmiszergyártás, ahol a regionális támogatási intenzitások alkalmazandók -, akkor főszabályként 50%-os támogatási arányra számíthatnak a gazdálkodók. De mindez egy lehetőség, a hazai költségvetés helyzetén és lehetőségein múlik, hogy a magyar kormány tud, ill. akar-e élni ezzel.


Több ágazatot érint az áru – és személyforgalom minél zavartalanabb biztosítását célzó „zöld folyosók” kialakítása. Ezen a területen Brüsszel csak ajánlásokat fogalmazhat meg, mivel a veszélyhelyzetre tekintettel a tagállamok - saját állampolgáraik biztonsága érdekében – lényegében korlátlan cselekvési autonómiát élveznek a határellenőrzések tekintetében (a gyakorlatban természetesen folyamatosan egyeztetik a meghozott intézkedéseket).

  • az Európai Unión belüli minél zavartalanabb áruforgalom fenntartása érdekében az Európai Bizottság a tagállamokkal szorosan együttműködve olyan „zöld folyosók” kialakítását ajánlja, amelyek révén a tagállamok által erre kijelölt határátkelőhelyeken a rendészeti és határvédelmi szervek biztosítják, hogy az egészségügyi vizsgálatokat is magába foglaló határellenőrzés legfeljebb 15 percig tart egy-egy áruszállítmány esetén. A rendkívüli mértékben megnövekedett várakozási idők a határokon a romlandó élelmiszer- és élőállat-szállítmányok esetében különösen kritikusak lehetnek.
  • azon ágazatok – ideértve a mezőgazdaságot is – esetében, ahol a vendégmunkások szerepe egyes tagállamokban kritikus a szükséges munkaerő biztosításához, bizottsági ajánlás született arról, hogy a tagállamok közösen biztosítsák a munkaerő szabad közlekedését az Unión belül. Az áruforgalomhoz hasonlóan a Bizottság „zöld folyosók” létrehozását javasolja a tagállamoknak – többek között – a mezőgazdasági idénymunkások minél akadálytalanabb mozgása érdekében.


Ami az Európai Bizottság tovább várható lépéseit érinti, a Takarékbank agrárelemzőinek információi szerint a vidékfejlesztési programok területén várhatóak érdemi változások a közeljövőben. A tervezett intézkedések az alábbiak:

  • a támogatási intenzitások felemelése a beruházási intézkedéseknél. A magyar vidékfejlesztési programban főszabályként 50% a támogatási arány, ennek emelése jelentős segítség lenne. Kérdés, hogy ez mely projektre lenne alkalmazható, a már folyamatban lévőkre, vagy csak az ezt követően meghirdetettekre;
  • a vidékfejlesztési programokban lévő maradványpénzek rugalmasabb felhasználása, ideértve az egyszer már „felhasznált”, azaz kipályáztatott, de valamilyen okból végül az irányító hatósághoz visszahulló forrásokat. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az eddigi főszabálytól eltérően, miszerint a megmaradó forrásokat csakis eredeti céljuknak megfelelően, azaz az adott intézkedésen belül lehet felhasználni, ezután a tagállam azt szabadon átcsoportosíthatja, saját belátása szerint. Ezen a téren fontos lenne véleményünk szerint, hogy az Agrárminisztérium felmérje, hogy ki az aki nem tudja, vagy nem akarja megvalósítani a megnyert beruházási pályázatát, és méltányos de hatékony eljárási rendben felbontsa ezeket a támogatási megállapodásokat, lehetővé téve, hogy a lekötött forrás minél hamarabb felszabaduljon és újból felhasználható váljon;
  • pénzügyi eszközök (bár sokan összekeverik a két fogalmat, itt a Bizottság nem a visszatérítendő támogatások – pl. kamattámogatott hitel – különböző formáira, hanem a kifejezetten piaci alapon, hitelintézetek által, de kedvező feltételekkel, uniós forrásból nyújtott hitelprogramokra, garanciadíj-támogatásokra stb. gondol) ne csak beruházásra, hanem forgóeszköz finanszírozásra is felhasználhatók legyenek, 200 000 euró (azaz nagyjából 70 millió Ft) összeghatárig;
  • új intézkedésként a járványügyi védekezéshez kapcsolódó beruházások is finanszírozhatók lehetnének vidéki településeken (pl. egészségügyi infrastruktúra fejlesztése, koronavírus tesztközpontok létrehozása);
  • helyszíne ellenőrzések radikális csökkentése. Ez egyébként összhangban áll a Közös Agrárpolitikára vonatkozó hosszútávú elképzelésekkel, hiszen a 2020 utáni KAP ellenőrzési rendszerében a Bizottság már jó ideje e a távérzékeléses ellenőrzésen szán nagyobb szerepet.

  • Az, hogy a fenti bizottsági javaslatokból mi valósul meg, a következő hetekben fog eldőlni. A tagállamok többsége várhatóan nem fog megelégedni a fenti intézkedésekkel, és közvetlenebb, piaci intézkedéseket fog sürgetni. Mindenesetre a Takarékbank agrárelemzői szerint hasznos lenne, ha minél több elfogadásra kerülne a fenti javaslatok közül.


Hazai kormányzati intézkedések

Annak ellenére, hogy a hazai megbetegedések száma még nem érte el a tömeges szintet, a gazdálkodás normális menetében regionálisan és ágazatonként eltérő mértékű zavarok mutatkoznak. Jelenleg a legfontosabb feladat a termelési és értékesítési feltételek biztosítása, ennek része a zavartalan belföldi- és nemzetközi árufuvarozás, és a munkaerő folyamatos megléte is. Ez utóbbi esetében már említettük, hogy uniós szinten intézkedések történtek a két ország között ingázó idénymunkások mozgásának lehetővé tételére, ill. könnyítésére. A magyar kormány ettől függetlenül saját kezdeményezésre is lépéseket tett több szomszédos országgal együttműködve a vendégmunkások ki – és belépésének elősegítése érdekében (pl. román határszakaszon).

Az ipari termelés és szolgáltató ágazatok részleges leállása következtében várható a munkaerő bizonyos mértékű visszaáramlása vidékre, ill. a mezőgazdaságba. Egyes termelők már érzik ennek a jeleit, többen azt tapasztalják, hogy megnőtt az érdeklődés mezőgazdasági idénymunkák iránt a más szektorokból visszatérő munkavállalók részéről. Azonban annak érdekében, hogy a válság által szintén sújtott agrárium nemcsak fel tudja szívni ezt a munkaerőt, hanem meg is tudja tartani, szükség van a munkavállaláshoz kapcsolódó közterhek enyhítésére.

Az ellátási lánc területén tapasztalható drasztikus változás a HORECA (hotel-étterem-étkeztetés) kereslet visszaesése, illetve a kisüzemi helyi termékek értékesítési csatornáiban jelentkező fennakadások. Fontos intézkedés ezen a téren az online élelmiszerkereskedelem adminisztrációs terheinek csökkentése: a kormány döntése értelmében az üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység – azaz pl. az online értékesítés - folytatása veszélyhelyzet idején már bejelentés és nyilvántartásba vétel nélkül folytatható. Ugyanakkor még azok a termelők sincsenek felkészülve a virtuális kereskedelemre való - gyakorlatilag egyik napról a másikra történő - átállásra, akik már rendelkeznek némi közvetlen értékesítői tapasztalattal. Ugyanis hiába járták eddig rendszeresen a termelői piacokat, az online kereskedelemhez szükséges marketing tudással és eszközökkel – pl. hűtőkocsi, webáruház platform - többnyire nem rendelkeznek.

Végezetül érdemes röviden kitérni az iskolabezárásokkal kapcsolatos változásokra. A nevelési-oktatási intézmények ugyanis 2020. március 16-tól nem tudják fogadni az iskolatej- illetve az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-program keretében kiszállítandó termékeket. Az agrárminisztérium gyors intézkedésének köszönhetően az érintett termékeket előfinanszírozó szállítók elektronikus úton vis maior bejelentést tehetnek 2020. április 6-ig. A 2020. március 16. és március 29. között szállítani tervezett, de le nem szállított termékmennyiségekről pedig részletes jegyzőkönyvet kell felvenni, külön feltüntetve azokat a termékmennyiségeket (db, adag), amelyeket más piaci szereplőnek értékesítettek vagy térítésmentesen kiosztottak. A 2020. március 29. után elmaradó szállításokra nem nyújtható be kifizetési kérelem. Amennyiben a kérelmező intézményfenntartó, akkor a fent említett időszakra tervezett szállítások kapcsán kapott támogatást köteles igazoltan megtéríteni a szállítónak.

Szerzők: Mezei Dávid – Molnár András – Porkoláb Eszter

(x)


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    A szakértő szemével

    Támogató:
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu