A két tárcavezető a Rábavidéken járva találkozott a magyarországi szlovén kisebbség helyi vezetőivel és közösen megtekintettek egy a Rábavidéken működő mintagazdaságot is. Nagy István a találkozót követő sajtótájékoztatón kiemelte, hogy Magyarország minden eddiginél nagyobb erdősítési program végrehajtásának időszakát éli, 2030-ig 23%-ról 27%-ra kívánják növelni az ország fával borított területeinek arányát, ehhez pedig a szlovén erdészeti szakemberek segítségét és tapasztalatait is igénybe szeretnék venni.

Az agrárminiszter közölte, hogy a magyar kormány az állami erdőgazdaságokat nonprofit jellegűvé alakítaná át, hozzátéve, a jövőben sokkal hangsúlyosabb szerepet kívánnak adni a fenntarthatóságnak, a természeti értékek megóvásának, és csökkenteni szeretnék az állami erdészetetek gazdasági jellegét. Nagy István a sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy Magyarországon és Szlovéniában is egyre több a vaddisznók okozta vadkár, ezért növelni szeretnék gyérítésüket. Az afrikai sertéspestis - amelyet Magyarországon csak a vaddisznókban mutattak ki - szerencsére sem a Dunántúlra, sem Szlovéniába nem jutott el. Szavai szerint továbbra is fontos, hogy a két ország hatékonyan összehangolja egymással állategészségügyi intézkedéseit.

Irena Sinko a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a határ mindkét oldalán meg kell őrizni a mezőgazdasági területek erre a vidékre jellemző "mozaikos szerkezetét" és fokozottan kell támogatni azokat, akik hagyományos mezőgazdálkodást folytatnak. A szlovén miniszter kijelentette, hogy szeretnének Szlovéniában is egy a felsőszölnökihez hasonló mintagazdaságot létrehozni. Irena Senko beszélt arról is hogy a hagyományos mezőgazdálkodás, a táj megóvása olyan kulturális érték, ami mindkét országban segíti a nemzetiségek megmaradását.