Ha a termelő pénzt akar, vigyáznia kell a talajra

Ha a termelő pénzt akar, vigyáznia kell a talajra

agrarszektor.hu
Az EU új Közös Agrárpolitikájában kiemelt célkitűzés a talajok védelme, a talajerózió káros hatásainak csökkentése és a talaj egészségének garantálása. Éppen ezért a lejtős talajokon az egyéb szántóföldi területekhez képest több kritériumnak kell megfelelnie annak, aki eredményesen - és támogathatóan - akar ott növényeket termeszteni. KITE Zrt. egy szántóföldi bemutató keretében mutatta be a 12 százalékosnál nagyobb lejtésű talajokon történő növénytermesztés gyakorlati megoldásait.

Rangos agrárdíjak az Agrárszektor Konferencián!

A Portfolio Csoport az idén 12. alkalommal rendezi meg siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ágazat egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseményének számít. A december 4-5-i kétnapos rendezvényen immár 10. alkalommal adjuk át 9 kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.

Nevezzen szeptember 15-ig!

Szabó Levente, a KITE Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy Magyarország szántóföldjeinek jelentős hányadán vannak vízkezelési problémák a vízerózió és a belvíz miatt. Az erózió pedig súlyos károkat okozhat a termőföldekben, hiszen 1 milliméternyi talajréteg lehordása hektáronként 14-15 tonna talajnak felel meg, valamint 1 milliméter lehordott talajjal 250 kg humusz vész kárba. Egy centiméter termőtalaj kialakulásához viszont megközelítőleg 1000 évre van szükség, így amit most művelünk, az az összes, amivel életünk során rendelkezünk – mutatott rá Szabó Levente. A szakember beszélt arról is, hogy a talajok védelmére vannak megoldási lehetőségek, ilyen például a terület alkalmassá tétele a gazdaságos termelésre, ami egyben teret nyit a precíziós technológiák megfelelő felhasználásához, valamint az erózió elleni védelem és a belvízelvezetés.

Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára elmondta, hogy az elmúlt időszakban egyre több zöld feltételnek kell megfelelnie az Európai Unió Közös Agrárpolitikáinak. Ezek közül a mostani KAP 9+1 célkitűzést fogalmazott meg, amelyek közül egy csoportot képeznek az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedések, a természeti erőforrások fenntartható felhasználása, és a tájak és biológiai sokféleség megőrzése. Ide tartoznak a zöld megállapodás céljai, amelyek értelmében az Európai Unió tagállamai 2030-ig 50%-kal csökkentik a növényvédőszer-felhasználásukat, 50%-kal csökkentik az antibiotikum használatot és a tápanyagveszteséget, 20%-kal csökkentik a műtrágya-használatot, valamint vállalást tesznek arra, hogy az unió teljes termőterületének 25%-án ökológiai gazdálkodást fognak folytatni. Ugyancsak fontos megemlíteni a négy legfontosabb természeti erőforrás, a talaj, a víz, a levegő és a biodiverzitás védelmét. Juhász Anikó ugyanakkor aláhúzta, hogy ezek nem puszta célok, mindegyik mögött áll egy országos szintű indikátorrendszer, és minden ilyen célkitűzés mögött előbb-utóbb meg fog jelenni egy uniós jogszabály (irányelv), ami vagy korlátoz, vagy ösztönöz. Így például számítani kell rá, hogy jönni fog egy új talajegészség-törvény.

Juhász Anikó a támogatások terén elmondta, hogy vannak új támogatható területek, amire ráépülnek a zöld alapfeltételek, más néven a feltételesség. Felhívta azonban arra a figyelmet, hogy amíg a korábbi időszakban a zöldítés be nem tartása esetén a gazdálkodó csak a támogatások 30%-át bukhatta, a feltételesség esetében a teljes területalapú támogatást bukhatja, aki nem felel meg ezeknek az alapfeltételeknek. A helyettes államtitkár kiemelte, hogy az új KAP-ban a zöld alapfeltételek mindkét pillér mögött ott vannak, meg kell felelni a gazdálkodási követelményeknek és a helyes mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó elvárásoknak. A zöldítés korábbi elemei közül az állandó gyepterületek fenntartása, a terménydiverzifikáció/vetésforgó és az ökológiai fókuszterületek beolvadtak, és a korábbiaktól eltérően az összes területalapú támogatási kifizetés előfeltételeivé váltak.

A talajerózió elleni talajművelés (HMKÁ 5) kapcsán Juhász Anikó elmondta, hogy 12%-nál nagyobb lejtésű területen kapás növények – beleértve a kukoricát és a napraforgót is – termesztése, valamint az őszi káposztarepce 24 centiméternél nagyobb sortávolságon való termesztése tilos, kivéve a direktvetés és/vagy szintvonalas művelés és/vagy a rétegvonalakkal párhuzamos, illetve az eróziós jegyeket mutató lefolyási útvonalakon erózióvédelmi sávok kialakítása mellett. Az erózió ellni kialakított teraszok megőrzése a szőlőültetvények esetében kötelező.

Juhász Anikó hangsúlyozta, hogy fenn kell tartani a minimális talajborítást a nyári és őszi betakarítású kultúrák után, méghozzá őszi kultúra vetésével vagy másodvetéssel, vagy a tarló szeptember 30-ig történő megőrzésével, esetleg legfeljebb sekély tarlóhántás és ápolás, illetve középmély vagy mély talajlazítás elvégzésével. A 12% feletti lejtésű területeken az ültetvényekben legalább mulcsozással vagy egynyári növények vetésével kell gondoskodni a sorköztakarásról. A szakember elmondta, hogy ezeket az előírásokat a 2 hektárnál kisebb tábláknál akkor kell alkalmazni, ha a tábla területének több mint fele 12%-nál nagyobb lejtésű területen helyezkedik el. 2 hektáros, vagy annál nagyobb tábláknál pedig akkor kell alkalmazni ezeket, ha a 12%-nál nagyobb lejtésű terület nagysága meghaladja az 1 hektárt. Az ültetvényeknél kivágás esetében lejtőszögtől függetlenül a kivágás és az újratelepítés között gondoskodni kell a talajtakarásról, ami lehet természetes zöldülés is.

Az Agrárminisztérium helyettes államtitkára végezetül beszélt arról is, hogy 2023-ban várhatóan mekkora összegű támogatásokhoz juthatnak a magyar gazdák, illetve jelezte, hogy idén is lesz előlegfizetés, nagyságrendileg a megszokott kerettel, a megszokott időben és 390,5 forint/eurós átváltási árfolyamon. Mint mondta, a részletekről jövő hét elején lesz egy agrárminisztériumi sajtótájékoztató, illetve, hogy az alaptámogatásból és újraelosztó támogatásból jelentős összeg ki fog menni az október 16-i héten. A KAP jövőjét illetően Juhász Anikó elmondta, hogy a magyar stratégiai terv első módosítási csomagját a kormány már beadta az Európai Bizottságnak és remélik, hogy az év végéig el fogják azt fogadni.

Szabó Emese, a KITE Zrt. fejlesztési osztályvezetője az erózió elleni védekezést elősegítő megoldásokat mutatta be röviden. Mint mondta, a vállalat által fejlesztett Precíziós Gazdasági Rendszerbe most már a domborzatot is integrálták, így a rendszer most már magasságot, lejtést és a vízösszegyűjtési paramétereket. Szabó Emese beszélt arról is, hogy az erózió ellen többféleképpen lehet védekezni, mint például a szármaradvány-gazdálkodással és a talajvédő műveléssel, a rétegvonal szerinti gazdálkodással, a füvesített vízelvezetőkkel és a füvesített táblaszegélyekkel, valamint az erózióvédelmi sávok kialakításával. Illetve, mutatott rá, ezek mellett van még egy megoldás, a változtatható mélységű művelés. A szakember ezt követően ábrákkal illusztrálta, hogyan néz ez ki a gyakorlatban, hogyan lehet a vetéstől a betakarításig alkalmazni a precíziós technológia kínálta lehetőségeket a lejtős területeken is.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Fókuszban a tányérvédelem (x)

A napraforgó termésbiztonsága szempontjából az első kezelés kulcsfontosságú, de nem szabad megfeledkeznünk a tányér védelméről sem, mely a további minőség- és mennyiségmegőrzés záloga.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Sustainable World 2024
Egy konferencia a jövő vállalatainak
Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
Ingyenes KKV rendezvény Herceghalmon
EZT OLVASTAD MÁR?