A rakodó az anyagmozgatási folyamatok gyors és hatékony elvégzésére kifejlesztett gép. Képes darab- és ömlesztett áruk emelésére, átrakására, és kisebb távolságú mozgatására.
A mezőgazdaságban egyre fontosabb az anyagmozgatás gépesítettsége, termelés keretein belül pedig mind a folyamatos, mind a szakaszos üzemű rakodógépek jelentős mennyiségben jelen vannak. Az anyagmozgató gépek közül világviszonylatban és Magyarországon is a szakaszos üzemű rakodógépek a legelterjedtebbek. A mezőgazdaságban ez az anyagmozgatási folyamatokon belüli pontossággal, a áruvédelem és gyorsaság szempontjain túl az élő munkaerő megtakarításával magyarázható. A rakodógépek sokrétű alkalmazhatóságát a többszörösen végezhető funkciók bizonyítják: darab- és ömlesztett áruk emelése, átrakása, illetve kisebb távolságú mozgatása.
A rakodógépek működési elvük szerint két fő csoportba oszthatók: forgórakodók és homlokrakodók. A mezőgazdasági vállalkozásoknál a rakodási feladatoknak csupán egy része oldható meg általános forgórakodók segítségével. Egyre nagyobb mértékben nő azon munkaterületek aránya, ahol speciális kialakítású gépekre van szükség. A homlokrakodó gépekkel kapcsolatban elterjedt tévhit, hogy elsősorban az állattartó telepek kiszolgálására használhatók. Ez csak részben igaz, ugyanis a korszerű kivitelű homlokrakodó gépek munkaszerszámainak univerzális felépítése lehetővé teszi e gépek hatékony alkalmazását a mezőgazdasági műveletek igen széles körében.
A traktor-munkagép kapcsolat szerint a homlokrakodó lehet magajáró kivitelű, azaz saját, beépített erőforrással rendelkező, valamint mezőgazdasági erőgépre szerelt ún. adapter jellegű gép. Míg a saját motorral rendelkező rakodók egy egységet képeznek, addig a traktorra szerelt homlokrakodók teljesen elkülönülnek az üzemeltető erőgéptől. Az üzemeltetők részére e két ismertetési mód alapján igen nehéz választani, mivel nem árul el többet a gép agrotechnikai és műszaki paramétereiről.
Egyszerre több kihívással kell megküzdenie idén is a magyar burgonyatermesztőknek.
A hőhullám az állatokat is megviseli, ráadásul a hőstressz egyre súlyosabb pénzügyi nehézségeket jelent az állattartó gazdaságoknak.
Egyre nyitottabbak a magyar gazdák a dróntechnológiára, de a kijuttatható szerek szűk köre még visszafogja a beruházásokat.
A GM növények termesztése 2025-ben világszerte 216 millió hektárt ér el, és a vetésterület döntő része néhány nagy országban koncentrálódik.
Az ASP-kitörés és a piaci válság egyszerre terheli a hazai sertéságazatot - több sertéshús fogyasztására kérik a magyarokat.
Jubileumi évfordulót ünnepel az RAGT
A kullancsok jelenléte ma már nemcsak az erdőkben, hanem kertekben, parkokban és játszótereken is veszélyt jelenthet.
Kevesebb veszteség, pontosabb döntések, biztosabb termés – a precíziós öntözés intelligens adatokkal és hatékony vízfelhasználással támogatja a gazdálkodókat.
