Már csak néhány nap és ismét együtt a hazai agrárszakma az Agrárszektor konferencián Siófokon!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Nagy István, Áder János, Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
20 év problémái
Az új földtörvény lényegében korántsem új kérdésekre keresi a választ, hatályba lépésekor hosszú időre meghatározza majd azoknak a körét, akik Magyarországon földet birtokolhatnak, illetve művelhetnek. Közvetve ugyancsak hosszú távon határozza majd meg a hazai mezőgazdaság szerkezetét, így abszolút érthető, miért érzik a legkülönfélébb akár az agráriumban, akár az ahhoz kapcsolódó területeken tevékenykedő szervezetek fontosnak, hogy véleményükkel saját érdekeiknek megfelelően befolyásolják a döntéshozókat. Elméletileg a koncepció világos, a jelenlegi kormány a kis, családi rendszerben üzemeltetett gazdaságok felzárkóztatásában, a középgazdaságok megerősítésében látja a jövőt. Kritikusai szerint ugyan főleg a kommunikáció terén gyakorolja ennek megvalósítását, de ne rohanjunk ennyire előre.
Egy dologban minden érintett egyetért: a mezőgazdaság szerkezeti átalakítására feltétlenül szükség van. A rendszerváltást követően teljesen széthullott az addig jól-rosszul működő struktúra, a téeszek és állami gazdaságok helyét azokhoz képest elenyésző méretű magánbirtokok vették át, míg a nagybirtokos termelés jellemzően az államtól bérelt földeken zajlik a mai napig. A termelőeszközök és a művelési módszerek az esetek többségében elavultak, ráadásul még ezek gazdaságos működtetése is bőséggel hagy maga után kívánnivalót, lévén az egy tulajdonban lévő földek is gyakran nem egybefüggő területen találhatók.
A szétaprózott tulajdonviszonyok azonban nem csak a termelés hatékonyságára nyomják rá a bélyegüket, a földvásárlást is roppantmód körülményessé teszik. Éppen ezért hazánkban a földbérlés intézménye terjedt el, államtól vagy magánbérlőtől egyaránt. Előbbivel a Nemzeti Földalap gazdálkodik az állam nevében, azonban messze nincs olyan könnyű helyzetben, mint az elsőre tűnne. Egyfelől a hazai földtulajdon-viszonyok szétaprózottsága köszön itt is vissza, másrészt jellemzően mindig adott aktuálpolitikai stratégiák mentén kell kifejtenie tevékenységét. Az uralkodó nézet gyakori változását nem tudják követni a jellemzően hosszú távú bérleti szerződések, elviekben egy-egy irányvonalat át is tud ugrani némely földbérlet lejárta, annyira szélkakasszerűen változik merről is fúj épp az aktuálpolitika szele.
Pénz beszél
A jelenlegi vita tárgyét képező földtörvény aktualitását az egyszer már meghosszabbított földvásárlási moratórium közelgő lejárta adja. 2010 végén az EU belement a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező uniós polgárok földvásárlási tilalmának meghosszabbításába, elismerve, hogy az valóban súlyos zavarokat idézne elő a hazai piacon. A határidő ugyan a végéhez közeledik, valójában azonban semmivel sem kedvezőbb a helyzet a korábbinál. A moratórium lejártával azonban a hazai árak is az EU-ban jellemző szinthez fognak igazodni, ami bizonyos szemszögből nézve annyit tesz, rengeteg potenciális gazdálkodó számára zárul le a földvásárlás lehetősége, pusztán anyagi okok miatt. Másfelől vizsgálva a dolgokat még a moratórium lejárta előtt viszonylag kedvezményesen "be lehet vásárolni", azaz egyáltalán nem mindegy, kinek lesz jogosultsága földet szerezni, mint ahogy az sem, mennyit.
Nem vehet jogi személy, továbbá olyan állam polgára, ahol a magyarok földvásárlását vagy haszonélvezeti jogát tiltják vagy ellehetetlenítik. Városlakók legfeljebb egy hektárnyi földet vehetnek önkormányzatok által erre a célra kijelölt zártkertes övezetekben.
Nem véletlen tehát, miért annyira sokat hangoztatott tényező a spekulánsok elleni védelem beiktatásának szükségessége, ezzel az alapgondolattal elméletileg valamennyi parlamenti párt egyetért. A kritikák inkább ennek hatékonyságát érintik, így a vita egyik alapvető területe a megfelelő garanciák, feltételek megtalálása. Röviden az "azé a föld, aki megműveli" elv érvényesül, vagyis csak az vásárolhat földet, aki megfelel a törvényben foglalt földműves definíciójának. Emellett él egy bizonyos földrajzi korlát is, azaz a megvásárolni kívánt területtől legfeljebb 20 kilométeres körzetben lévő település lakosa léphet fel vásárlói szándékkal. Ez alól egy kivételt enged a javaslat, mégpedig ha a területet állattenyésztés céljából takarmánytermelésre használja a vevő, amivel máris elérkeztünk az egyik sokat kritizált kiskapuhoz.
A méret a lényeg
Messze nem ez az egyetlen persze, elég csak a birtokmaximum kérdésköréig továbbmenni, ezt is szabályozni kívánja ugyanis az új törvény. Őstermelő tulajdonában és bármilyen jogcímen használatában legfeljebb 50 hektár lehet, egyéni vállalkozónak pedig legalább 10, legfeljebb 300 hektár. A családi gazdaság legkisebb mérete 50, a legnagyobb 500 hektár lehet. Közeli hozzátartozóknak együtt összesen 1200 hektár föld lehet a tulajdonában. A gazdasági társaságok által bérelhető földterület nagyságát a javaslat az alkalmazottak számához köti: tíz fő alatt legfeljebb 300 hektár, legalább három éve foglalkoztatott száz alkalmazott felett már 1200 hektár földet bérelhetnek. Ebbe a korlátozásba nem kell beleszámítani azokat a földeket, amelyeket a cég a saját tulajdonosaitól bérel, de még így is számos nagybirtok van Magyarországon, amelynek területe meghaladja ezt a területnagyságot. Visszamenőleges hatállyal ugyan nem rendelkezik majd a törvény, így a már megkötött szerződéseket nem érinti, így ezeknek egyelőre nem kell aggódniuk, sőt lehet hogy azután sem. A javaslat ugyanis tartalmaz egy olyan kitételt, mely szerint egy másik törvény eltérhet ezektől a szabályoktól. Ez biztosíthat ugyan némi rugalmasságot a gyors megoldásokat igénylő válsághelyzetek megoldására, ám leginkább csak egy szép tágas kiskaput jelent, ami bármikor bevethető bármely termelői csoport helyzetbe hozására.