A tervek szerint lezárják a "Földet a gazdáknak" programot - jelentette be Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke. A parlament ma tárgyal az erről szóló törvényjavaslatokról és országgyűlési határozati javaslatról.

A "Földet a gazdáknak" program keretében 253 ezer hektár termőföldet kínáltak fel a gazdálkodóknak megvételre. Ebből 195 ezer hektár talált gazdára árverés és ajánlattétel útján. A vevők 99 százaléka 150 hektár alatti földterületet vásárolt meg az államtól. A program keretében mintegy 30 ezren jutottak földterülethez.

Az állami földterületek eladásából összesen mintegy 270 milliárd forint folyt be az államkasszába. Ezt az összeget a tervek szerint az államadósság csökkentésére fordítják, ha az országgyűlési képviselők többsége megszavazza az erről szóló törvényjavaslatot.

Font Sándor szerint a vevők döntő többsége 150 hektár alatti területet vásárolt meg. Az árveréseken a vevők 65 százaléka 50 hektár alatti földterülethez, 50 százaléka pedig 20 hektár alatti területhez jutott, míg azon gazdálkodók aránya, akik 100 hektár feletti terület tulajdonosai lettek, 9 százalék volt.

A "Földet a gazdáknak" program alapvető célja az volt, hogy a korábban 50 százalékot kitevő nagybirtok aránya tovább csökkenjen, és kialakuljon a kívánatosnak tartott 20 százalékos nagybirtoki arány, a fennmaradó hányadot pedig a kis- és közepes gazdaságok birtokolják a magyar termőföldből - mondta a bizottsági elnök. A földeket az állam az árveréseken a megyei ötéves átlagár plusz 10 százalékon hirdette meg. Ezt az árat jelentősen túllicitálták a gazdálkodók, és így hektáronként mintegy 1,4 millió forint volt az eladott állami földterületek átlagos vételára, míg a statisztikai adatok szerint a termőföldek országos átlagára hektáronként 850 ezer forint.

Mivel voltak olyan földterületek, amelyekre nem akadt vevő, ezért döntöttek úgy, hogy az el nem kelt földterületek továbbra is állami tulajdonban maradnak. A program keretében meghirdetett földterület mintegy 70 százalékát sikerült eladni.