Makro adatok a gazda szemével: Kedvezőtlenebb földminőséggel alacsonyabb eredményt lehet realizálni?

Makro adatok a gazda szemével: Kedvezőtlenebb földminőséggel alacsonyabb eredményt lehet realizálni?

Takarék Agrár24
Magától értetődőnek tűnik, hogy jobb földminőségű területen magasabb terményhozam és magasabb eredmény érhető el, míg gyengébb földminőség esetén kisebb lesz a hozam, valamint alacsonyabb a realizált eredmény. Utánajártunk, hogy ez minden esetben igaz-e.

Rangos agrárdíjak az Agrárszektor Konferencián!

A Portfolio Csoport az idén 12. alkalommal rendezi meg siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ágazat egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseményének számít. A december 4-5-i kétnapos rendezvényen immár 10. alkalommal adjuk át 9 kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.

Nevezzen szeptember 15-ig!

Vizsgálatom alapjául a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet ágazati eredménykimutatás idősorait használtam, a terményeken belül a fő növényekre (búza, kukorica, napraforgó, repce) fókuszáltam. Földminőség alapján megbontva vizsgáltam az átlagos, a jobb és a gyengébb minőségű földekhez tartozó idősorokat, 2014-18-ig. Az ábra az árutermelő gazdaságok kukorica főnövényre vonatkozó modellszámítás eredményeit foglalja össze: megmutatja, hogy átlagosan milyen mértékben térnek el az adott földminőség kategória (gyengébb, átlagos, jobb) figyelt adatai a teljes sokaságtól.

Forrás: NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet adatok alapján saját szerkesztés

Míg a búza esetében közel tökéletes korrelációt mutat a földminőség és az EBITDA eredmény, azaz jobb minőségű földön magasabb eredmény, gyengébb minőségű földön alacsonyabb eredmény realizálódott; addig kukorica, napraforgó és repce esetében ettől eltérő kép rajzolódik ki. A gyengébb (aranykorona<15) minőségű földeken elért fajlagos EBITDA magasabb, mint az átlagos földminőség esetén. Kukorica esetén 18 ezer Ft/hektár volt az éves átlagos eredménytöbblet a gyengébb földek esetében, az átlagoshoz viszonyítva; napraforgónál 5, repcénél 7 ezer Ft/hektár.

A látott jelenséget nem egy kiugró év és az átlagszámítás okozza, ugyanis mindhárom növény esetében 5-ből 3 évben volt magasabb az EBITDA a gyengébb minőségű földeken, az egyes növényeknél pedig más-más években fordult elő.

A gépesítettségben nem látszik nagy eltérés a gyenge és átlagos földek között, a kiugró értékcsökkenési érték a jobb minőségű földek magasabb gépesítettségi fokát jelzi.

A gyengébb földeken magasabb EBITDA már a mezőgazdasági év elején, szemléletben megalapozódik. Gyengébb minőségű földeken kevesebb termelési költséggel termelnek, azaz a gazda "nem tesz bele annyit" egy kevésbé jó minőségű földbe, tudva azt, hogy nem ezen a parcellán fog megszületni a növénykultúra azévi megyei hozamrekordja. Betakarítás után még egy dolog figyelhető meg: ugyan - kukorica, napraforgó és repce esetében - kisebb lett a hozam a gyengébb földön, de csak kevéssel. A kettő eredője - azaz érdemben kevesebb input és egy kicsivel alacsonyabb hozam - pedig magyarázza a gyengébb földön elért magasabb fajlagos EBITDA szintű eredményt.

A folyó évet előre megjósolni ezzel az összefüggéssel nem lehet, azt kijelenthetjük, hogy a kedvezőtlenebb földminőség nem mindig, illetve nem minden évben jelent alacsonyabb jövedelmet. 

Szerző: Kittlinger Csaba - Takarékbank Agrárcentrum

Támogatott tartalom! A cikk megjelenését a Takarékbank támogatta.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Fókuszban a tányérvédelem (x)

A napraforgó termésbiztonsága szempontjából az első kezelés kulcsfontosságú, de nem szabad megfeledkeznünk a tányér védelméről sem, mely a további minőség- és mennyiségmegőrzés záloga.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Sustainable World 2024
Egy konferencia a jövő vállalatainak
Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
Ingyenes KKV rendezvény Herceghalmon
EZT OLVASTAD MÁR?