Idén először 3 napos az Agrárszektor 2024 konferencia!
A Portfolio Csoport év végi Agrárszektor Konferenciája ma már az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény a hazai agrárgazdaságban. A rendezvény exkluzivitását és különlegességét az adja, hogy egyedülállóan átfogó és részletes módon jeleníti meg a mező- és élelmiszergazdaságot érintő legaktuálisabb témákat. A rendezvényre idén először konferencia előesttel is készülünk!
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Vizsgálatom alapjául a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet ágazati eredménykimutatás idősorait használtam, a terményeken belül a fő növényekre (búza, kukorica, napraforgó, repce) fókuszáltam. Földminőség alapján megbontva vizsgáltam az átlagos, a jobb és a gyengébb minőségű földekhez tartozó idősorokat, 2014-18-ig. Az ábra az árutermelő gazdaságok kukorica főnövényre vonatkozó modellszámítás eredményeit foglalja össze: megmutatja, hogy átlagosan milyen mértékben térnek el az adott földminőség kategória (gyengébb, átlagos, jobb) figyelt adatai a teljes sokaságtól.
Míg a búza esetében közel tökéletes korrelációt mutat a földminőség és az EBITDA eredmény, azaz jobb minőségű földön magasabb eredmény, gyengébb minőségű földön alacsonyabb eredmény realizálódott; addig kukorica, napraforgó és repce esetében ettől eltérő kép rajzolódik ki. A gyengébb (aranykorona<15) minőségű földeken elért fajlagos EBITDA magasabb, mint az átlagos földminőség esetén. Kukorica esetén 18 ezer Ft/hektár volt az éves átlagos eredménytöbblet a gyengébb földek esetében, az átlagoshoz viszonyítva; napraforgónál 5, repcénél 7 ezer Ft/hektár.
A látott jelenséget nem egy kiugró év és az átlagszámítás okozza, ugyanis mindhárom növény esetében 5-ből 3 évben volt magasabb az EBITDA a gyengébb minőségű földeken, az egyes növényeknél pedig más-más években fordult elő.
A gépesítettségben nem látszik nagy eltérés a gyenge és átlagos földek között, a kiugró értékcsökkenési érték a jobb minőségű földek magasabb gépesítettségi fokát jelzi.
A gyengébb földeken magasabb EBITDA már a mezőgazdasági év elején, szemléletben megalapozódik. Gyengébb minőségű földeken kevesebb termelési költséggel termelnek, azaz a gazda "nem tesz bele annyit" egy kevésbé jó minőségű földbe, tudva azt, hogy nem ezen a parcellán fog megszületni a növénykultúra azévi megyei hozamrekordja. Betakarítás után még egy dolog figyelhető meg: ugyan - kukorica, napraforgó és repce esetében - kisebb lett a hozam a gyengébb földön, de csak kevéssel. A kettő eredője - azaz érdemben kevesebb input és egy kicsivel alacsonyabb hozam - pedig magyarázza a gyengébb földön elért magasabb fajlagos EBITDA szintű eredményt.
A folyó évet előre megjósolni ezzel az összefüggéssel nem lehet, azt kijelenthetjük, hogy a kedvezőtlenebb földminőség nem mindig, illetve nem minden évben jelent alacsonyabb jövedelmet.
Szerző: Kittlinger Csaba - Takarékbank Agrárcentrum
