Sokat bukhat az a gazda, aki ezt most nem intézi el: így kerülhető el könnyen a baj

agrarszektor.hu
A tapasztalatok alapján egy gazdasági éven belül az időjárási szélsőségek aránya folyamatosan növekszik. Ezek a szélsőségek már most is - és a jövőben - még inkább nehéz feladatok elé állítják a gazdákat. A talajművelésben sem célszerű a rutinszerű eljárások alkalmazása, a gazdáknak megfontoltan kell dönteni, ami csak úgy érhető el, ha a területeiken rendszeresen végeznek állapotfelméréseket. Az egyszerű talajállapot-vizsgálatokkal könnyen elkerülhetőek a hibák, és időben felismerve a bajt, javíthatók.

Ha jól ismerjük talajainkat úgy tudjuk, hogy a talajban rendelkezésre álló nedvesség nagymértékben függ a művelési módtól, az alapművelések minőségétől. Alapműveléskor a legfőbb feladat, hogy olyan talajállapotot alakítsunk ki, amely kevésbé vízvesztő, ezen felül segítsük elő a téli csapadék a talajba jutását és tározását. Mindezek alapján a legtöbb gazdálkodó már felkészítette talaját a téli nedvesség befogadására, mely többek között a meghatározott mélységű eketalp, tárcsatalp rétegek fellazításával érhető el. Víztárolás szempontjából az aktív gyökérzónamélység - legalább 40 cm - megtartása és kialakítása (lazítóval, kultivátorral) lehet a megoldás, amely esélyt adhat a tavaszi, nyári szárazság minél kisebb termésveszteséggel való átvészelésére - írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

A téli vízbefogadás, lefelé irányuló vízmozgás okán kellett a "Nitrát direktívában" is a trágyázási tilalmi időszakot országonként meghatározni, mely hazai gyakorlatban - több éves kutatás eredőjeként - idén már november 30.-február 15 közötti időszak nitrátérzékeny területen. Az őszi kalászosok természetesen február 1.-től majd fejtrágyázhatók. Tehát az a periódus, amikor a késő őszi-téli időszakban - az alacsony hőmérséklet és a növényi gyökerek szívóhatásának hiányában - a talajra jutó vizek mozgása dominánsan lefelé irányuló, azaz ekkor tudna a talajunk vízzel feltöltődni a tavaszi intenzívebb növényi vízigény kielégítéséhez. Persze a lefelé irányuló vízmozgás vinné a talajvizek felé is a kijutatott trágya hatóanyagtartalmát, mely sem a gazdálkodónak nem jó, hiszen veszteség, sem a vizeinknek. Ezen okok miatt került meghatározásra az is, hogy tilos kijuttatni könnyen oldódó nitrogént tartalmazó trágyát a betakarítás után, amennyiben ősszel nem kerül sor újabb kultúra vetésére, bár a betakarítás után nitrogéntrágyát a szármaradványok lebomlásának elősegítéséhez lehet alkalmazni, legfeljebb 100 kg szármaradványhoz 0,8 kg N mennyiségben. Nitrátérzékeny területen könnyen oldódó nitrogéntrágya, így különösen hígtrágya, trágyalé, ammónium- és nitráttartalmú műtrágya betakarítás után abban az esetben juttatható ki, ha a trágyázás és vetés közötti időszak a 15 napot nem haladja meg.

A középmély lazítást tehát ne vessük el, hiszen a víztározásra a talaj élővilágára gyakorolt pozitív hatása mindenképpen kedvezőbb a gazdálkodásra, esetileg a tavaszi aszály enyhítésére. Amennyiben a támogatási feltételek teljesítése érdekében is végezzük, úgy azt a cselekményt követő 15 napon belül jelentsük be elektronikus úton!

Címlapkép: Getty Images
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2022
Jubileumi, 10. Agrárszektor konferenciánkat rendezzük meg idén!
Budapest Economic Forum 2022
Jön a Portfolio legjelentősebb makrogazdasági konferenciája,
Győr - Nyugat-magyarországi Gazdasági Fórum 2022
Átfogó kép a hazai gazdasági helyzetről - ingyenes gazdasági fórum a helyi vállalatoknak.
Sustainable World 2022
A Portfolio jövő vállalatainak szóló konferenciája - fenntarthatóság, ESG, zöld pénzügyek,
EZT OLVASTAD MÁR?