Szegeden is elsőrangú mezőgazdasági termőföldeket szemeltek ki ipartelepítésre, ahogy ez Debrecenben és Győrszentivánban is történt. Győrben átlagosan 22, Debrecenben csúcsminőségű, 40 aranykoronás földeket vásároltak fel az ipari multik számára, és Szegeden pedig a helyi gazdálkodók beszámolója alapján ugyancsak akár 40 aranykoronás szántókról van szó. A beruházás során mintegy 300, külön helyrajzi számon nyilvántartott földdarabot vásárolnak fel, hogy 300 hektárra duzzasszák az ipari parkot - írta meg a 24.hu. Ha a tulajdonosok nem adják szépszerével a termőföldet az önkormányzat árajánlatára, kisajátítják a szegedi ipari park bővítése, az oda tervezett nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás megvalósítása érdekében.

Kisajátítást pótló adásvételről kaptak levelet a helyi gazdák

A szegediek már hosszabb ideje érzékelték, hogy óriási kapacitású közműépítések kezdődtek, már hónapokkal ezelőtt születtek képek a mezőgazdasági területek szélére hordott gigantikus betongyűrűkről, hatalmas transzformátorállomásról is keringtek hírek, ezért a helyiek akkumulátorgyár építésétől tartottak. Kézzel foghatóvá akkor vált a készülődés, amikor a földtulajdonosok szeptember közepén levelet kaptak „Vételi ajánlat – kisajátítást pótló adásvétel” címmel, melyet a szegedi önkormányzat megbízásából a Hegymegi-Barakonyi és Fehérváry Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda küldött. Az érintett földterület mintegy 200 hektár, a város északnyugati részén, a kertvárosi Béketelep szomszédságában, nem messze a sok tízmilliárdnyi uniós pénzből felhúzott ELI ALPS lézerkutató-központtól, és közvetlenül az egykori Gabonakutató Intézet földjei mellett, amiket már korábban kivontak a mezőgazdasági művelés alól.

Az érintett gazdák a levélben a kisajátítás jogalapjáról kaptak tájékoztatást, lényegében arról, hogy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy az ipari terület bővítése és a Szeged külterületén tervezett beruházás. És mivel a beruházás megvalósításához a teljes területre szükség van, ezért az adott földdarabot a tulajdonos vagy eladja a megajánlott vételáron, vagy ha nem, akkor kisajátítják.

A lapunk által megkérdezett gazdálkodók hektáronként 4 millió forint körüli árajánlatokról számoltak be, attól függően, milyen minőségű a földjük, és van-e rajta termény. Ezt arcátlanul alacsony összegnek tartják. Amit egyikük megjegyezte, hogy ilyenkor figyelembe kell venni, hogy kiváló minőségű földekről van szó, és vannak olyan parcellák is, melyek az évek óta alkalmazott speciális agrotechnika nyomán biotermelésre is alkalmasak. Az érintett termelő azt is szóvá tette, hogy ritkaság a 40 aranykorona körüli termőföld, és hogy Magyarországon évek óta lényegében megállt a földpiac, aki teheti, nem ad el ilyen értéket.

Az önkormányzat árajánlata szakértői véleménnyel van aládúcolva, a vételi ajánlathoz mellékelték a Conzus Agro Igazságügyi Szakértő és Vadkárbecslő Kft. értékbecslését. Ez a helyben kialakult forgalmi értéket veszi alapul, amit a megvalósult ügyletek az adóhatóságtól bekért áraiból kalkulálnak.

Az ügymenet szerint a földtulajdonosoknak 30 napon belül kell jelezniük, elfogadják-e az ajánlatot, azután indul a kisajátítás, azaz kifizetik a megajánlott árat, ami bíróságon vitatható, de a föld mindenképpen a vevőé lesz. A 24.hu-hoz érkezett jelzések szerint a többség elégedetlen a megajánlott vételárral, és egy részük várhatóan perre megy. Ehhez igazságügyi szakértői anyagot kell bemutatni, de kérdés, van-e olyan szakértő, aki szembe megy az állam vagy az önkormányzat akaratával.

Elsőre mindig rendkívül alacsony árat mondanak a gazdáknak

Ugyanakkor meglehet, hogy éppen az értékbecslésekbe lehet kapaszkodni. Győrszentivánon a Conzus Group Igazságügyi Szakértő Kft.-t, Szegeden a Conzus Agro Kft.-t rendelték ki, és a névegyezés nem véletlen, ugyanazon érdekkörbe tartozik a két cég, tulajdonosként Füstös Bálint és egy bizalmi vagyonkezelő, a Brunerszky Családi Vagyonkezelő Kft. szerepel a cégnyilvántartásban. Az is közös a két cégben, hogy elég jól pörögnek. A Szegeden ténykedő Conzus Agro 2022-es mérlege 161 millió forint árbevételt és 112 millió forint adózott eredményt mutat, ez majdnem 70%-os profitráta. A Conzus Group  se teljesített sokkal rosszabbul: 202 millió forint árbevételt és 113 millió forint nyereséget mutatott ki adózás után.

A győriek elsőre hektáronként 3 millió forint körüli ajánlatokat kaptak, amit - alapul véve az évekkel korábban az Audi-területek kisajátításakor fizetett 15 milliós árat - felháborítónak találtak. Nem tudni, hogy az akkumulátorgyár hírére megmozduló civil szerveződés, a parázs hangulatú lakossági fórumok és a demonstrációk hatására-e, de Győrben visszavonták a 3 millió forint körüli árajánlatot. Amikor újra nekifutott az önkormányzat az akciónak, új értékbecslést készíttetettek. Ebben ugyanaz a cég, ugyanazon értékbecslő aláírásával ugyanazon földdarabokat már jóval többre, hektáronként 15 millió forint körüli összegre értékelte. A portál értesülései szerint Debrecenben, a 400 hektárt érintő BMW-telkek kisajátításánál is hasonló volt a koreográfia, ott nagyjából annyival fizettek többet, amennyivel magasabbak az aranykoronaértékek.

Ám nem mindenki elégedett meg a vételár felsrófolásával: Győrben van olyan földtulajdonos, aki az ötszörösére emelt ár ellenére is a per mellett döntött. A győrszentivániak úgy tudják, mintegy 350 hektárnyi földet már felvásároltak, 40-50 hektár tulajdonosai viszont nem írták alá az adásvételi szerződést. Egy egykori földtulajdonos nem akart megválni a családi örökségétől, és így összegezte a történteket:

Az én adómból veszik el a földemet, annak érdekében, hogy építsenek a házam mellé egy akkumulátorgyárat, aminek a beruházását is az én adómból támogatják. Mindeközben az ingatlanom elértéktelenedik, és az életminőségem is romlik.

Az illető gazda is tisztességtelennek tartja, hogy az önkormányzatok szántóként vásárolják fel a földet, majd ipari területként hasznosítják, és a hektáronként néhány millióért megvásárolt földért a beruházótól így 60-80 millió forintot is kérhetnek. Igaz, költségekkel jár a művelés alól történő kivonás és a közművesítés, de úgy becsülik, az üzlet így is több milliárdot hozhat az önkormányzatoknak. Ráadásul az állam előfinanszírozza az ügyletet, a győrszentiváni földügyekre 10 milliárd forintot kapott előre a győri önkormányzat, Szeged esetében pedig egy júliusi kormányhatározatban 18,9 milliárd forint átcsoportosítása szerepelt a szükséges ingatlanok megszerzése és a kapcsolódó kiadások megfizetése érdekében.