Durva, ami Magyarországon zajlik: már ennyibe kerül egy hektár föld
2023-ban csaknem 8 százalékkal drágultak a szántók Magyarországon az egy évvel korábbi árszinthez képest.
2023-ban csaknem 8 százalékkal drágultak a szántók Magyarországon az egy évvel korábbi árszinthez képest.
Kétmillió forint fölé emelkedett a magyar szántóföldek hektáronkénti átlagára 2023-ban.
2023-ban ugyan megállt a drágulás, de jelentős régiós árkülönbségek vannak a termőföldpiacon.
Folyamatosan emelkedik a termőföldek ára és bérleti díja az Európai Unió tagállamaiban.
A termőföldek ára és a bérleti díjak is emelkedtek, egyes szántókat súlyos milliókért árulnak.
Már a parlament előtt van a földforgalom és a földhasználat egyes kérdéseit módosító jogszabálytervezet.
A gazdák szerint a felajánlott összeg nem elég arra, hogy új gazdálkodásba kezdjenek máshol.
Uniós viszonylatban Magyarországon kifejezetten olcsón lehet földhöz jutni, de a földbérlet se megfizethetetlen.
Megállíthatatlanul drágulnak a termőföldek Magyarországon, a jelek szerint a közeljövőben nem várható az árak csökkenése.
11 év alatt hihetetlenül megdrágultak a termőföldek.
Uniós viszonylatban a középmezőnyben van Magyarország.
A járvány sem törte meg a földárak növekedését.
Jelentősen nőttek a termőföldárak és bérleti díjak 2020-ban.
De vannak olyan megyék is, ahol ennek a két-háromszorosáért kaphatunk földet.
Megkétszereződtek a termőföldárak kilenc év alatt.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.