2018. október 24. szerda Salamon

Hírek - Föld

Már a szomszédunkban a méteres ragadozó féreg!

A kalapácsfejű laposférgek a Föld egyre több kontinensén fordulnak elő, invazív fajoknak tekinthetők. Európában teljesen idegenhonosnak számítanak. Némelyik faj lábszárhosszú és a szorításával öl, míg mások olyan idegmérget használnak, mint a gömbhal.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

Mivel a föld alatt élnek és legtöbbjük nem extrém méretű, ezért sokáig nem szenteltek nekik nagyobb figyelmet. Mostanra azonban kiderült, hogy komoly veszélyt jelentenek a kalapácsfejű laposférgek a talaj gerinctelen élővilágárára. 2013 folyamán észlelték először példányaikat Franciaországban, majd 2014-ben Olaszországban is megjelentek ezek az idegen fajok.

Bipalium kewense, amint gilisztát öl (Fotó: Pierre Gros)

Ragadozó természetük okozza a legnagyobb aggodalmat, mivel nemcsak a meztelen csigákat, de a földigilisztákat is előszeretettel fogyasztják. Márpedig utóbbiak nélkül egészen más lenne a talaj szerkezete - ha egyáltalán szerkezetről beszélhetnénk. A ragadozó laposférgek láthatóan a világ minden részén jól érzik magukat, de Európában teljesen idegen fajoknak számítanak. Így nem tudjuk felbecsülni, hogy az itteni talajok élőközösségében mekkora kárt tudnak okozni.

Bipalium vagum, az egyik legszínesebb faj (Fotó: Sébastien Sant)

Külsejük összetéveszthetetlen: feltűnő színű, feketén csíkozott férgek, melyek hossza lábszárnyi lehet. Franciaországban először 2013-ban figyelt fel rájuk Jean-Lou Justine, a Francia Természettudományi Múzeum parazitológusa. "Egyik kollégám küldött egy fotót egy laposféregről, amit itthon fogott. Teljesen ismeretlen fajnak bizonyult. Kis nyomozás után kiderült, hogy már több hasonló faj is befészkelte magát Franciország földjeibe" - meséli a kutató. Felhívást tett közzé, hogy keresik ezeket a laposférgeket, mire pár év alatt több száz észlelésről küldtek be neki fotót, vagy magát az állatot. Például az egyik óvodában egy eső után több száz kis "kígyó" megjelenéséről számoltak be a rémült óvónők. 2014-ben pedig már a szomszédunkban, Olaszországban kerültek elő.

Egy felágaskodó Diversibipalium multilineatum (Fotó: Pierre Gros)

Az Ázsiából származó Bipalium kewense és Diversibipalium multilineatum vagy a Bipalium adventitium fajok ráadásul olyan bénító idegmérget is termelnek, mint a gömbhal. Alapvetően a gilisztákat akarják mozgásképtelenné tenni vele, de ellenségeikkel szemben is bevethetik. Ami eddig kiderült róluk: a gilisztát körbetekerve lefogják, majd garatjukat kifordítva tetrodotoxin idegmérget és emésztőenzimet juttatnak belé, így az emésztés részben már a testen kívül megtörténik. A laposféregek jellemzően hermafroditák - akárcsak a giliszták -, vagyis két egyed találkozásakor mindketten képesek megtermékenyülni, de a Bipalium kewense ivartalan osztódással is képes megtöbbszörözni magát. Bizakodásra ad okot, hogy a közönséges földigiliszta Ázsiában is honos faj. Ha ott nem tudta kipusztítani a ragadozó féreg, akkor erre Európában is megvan minden esély.

 


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Hollósi Dávid
    igazgató
    Takarék Agrár Igazgatóság
    Támogató:

    Adja fel hirdetését gyorsan, ingyenesen!

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu