2019. július 21. vasárnap Dániel, Daniella

Hírek - Föld

Megdöbbentő számok: ennyibe kerülnek most a földek az országban

2018-ban 13 százalékkal több tranzakció keretében 2 százalékkal kevesebb termőföld cserélt gazdát, mint egy évvel korábban. Az árak emelkedése immár bő egy évtizedes távlatban töretlen, így a tavalyi 9 százalékos drágulás alapján elmondható, hogy egy hektár, 2010-ben vásárolt termőföld ára 2018-ra összességében már átlagosan két és félszeresére emelkedett – derül ki a NAV ingatlanforgalmi adatbázisát feldolgozó legfrissebb OTP Termőföld Értéktérképből.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

A 2017. évi 1,199 millió Ft/ha-ról tavaly 1,312 millió Ft/ha-ra, 9%-kal nőtt az eladott termőföldek átlagára hektáronként. A legjobban (28%-kal) Veszprém megyében emelkedtek az árak. Somogy és Komárom-Esztergom megyékben is 15%-ot meghaladó mértékű volt a drágulás. Egyedül Nógrád megyében látunk (4%-os) termőföldár csökkenést. A legdrágább megye tavaly ismét Békés lett, 1,818 millió forintos átlagos hektárárral, ezen kívül még Tolna, Hajdú-Bihar, Győr-Moson-Sopron és Fejér lépi át a másfél milliós szintet. 2018-ban már csak három megye hektárára maradt egymillió forint alatt: Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Zala. Tavaly a legjobban, 28%-kal Veszprém megyében nőtt a termőföldek átlagára hektáronként.

Forrás: OTP Jelzálogbank

Művelési áganként vizsgálva az árak alakulását, 2018-ban legnagyobb mértékben, 21, illetve 16%-kal a kert-gyümölcsös és a szőlőterületek drágultak. Az erdő-fásított és gyep kategória 9%-át végül a szántóföldek – 2017 után valamelyest csekélyebb mértékű – 7%-os árnövekedése követte.

A termőföld-piac – a 2017-es látványos visszaesés után – tavaly érezhetően élénkült. A megelőző évi 39 ezerről 2018-ban 44 ezerre, 13%-kal nőtt az adásvételek száma. A tranzakciószám hat megyében csökkent, legnagyobb mértékben, 57%-kal Pest megyében; további öt megyében (Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar és Vas) csupán néhány százalék volt a visszaesés. A másik végletet három megye (Zala, Jász-Nagykun-Szolnok és Somogy) adja, ahol meghaladta az 50%-ot a forgalom élénkülése.

A forgalmat az adásvételekben érintett teljes földterület mérete alapján vizsgálva – a növekvő tranzakciószám ellenére – 2%-os csökkenést látunk 2018-ban. Több adásvétel történt tehát kisebb területen, azaz átlagosan jóval kisebb földterületeket értékesítettek, mint 2017-ben. Ez már második éve tartó folyamat. Az OTP Termőföld Értéktérképe szerint 2018-ban nagyjából 49 ezer hektár termőföld cserélt tulajdonost adásvétel keretében.

Forrás: OTP Jelzálogbank

Míg 2016-ban hét megyében is meghaladta a forgalom a tízezer hektárt, 2017-ben és 2018-ban egyetlen megye sem volt ekkora eladási volumen közelében. A legnagyobb területet, összességében mintegy hatezer hektárt Bács-Kiskun megyében értékesítették 2018-ban. A másik véglet Komárom-Esztergom és Pest megye, ahol ezer hektár alatt maradt a forgalom. Az eladott termőföld-terület nyolc megyében nőtt az elmúlt évben, a legnagyobb arányban, 64%-kal Zala megyében. Pest megyében viszont majdnem ugyanilyen mértékű, 63%-os volt a visszaesés.

Az országos forgalom 73%-át adó szántó művelési ágban nem változott tavaly a forgalom, azaz nagyjából ugyanakkora (~35,7 ezer ha) az eladott szántóterület mérete, mint 2017-ben volt. Minimális csökkenést (-1%) látunk az erdő-fásított területeknél, ugyancsak minimális növekedést (1-2%) a kert-gyümölcsös és a szőlő művelési ágban, míg a gyepterületek forgalma 20%-kal esett vissza.

Forrás: OTP Jelzálogbank


A 2018-as piaci folyamatokon is jól látszik, hogy a birtok aprózódás szabályozás nélkül vészesen zajlik tovább, a jövőben pedig nem várható olyan koncentrált állami kínálat, mint amilyen 2016-ban volt. Ugyanakkor a hazai termőföld forgalmat továbbra is lassítja a következő Európai Uniós költségvetési ciklus agrártámogatásra vonatkozó bizonytalansága. A termőföld immár évtizedes távlatban töretlen áremelkedése azonban tovább folytatódhat – értékeli Szabó István, az OTP Agrár ügyvezető igazgató helyettese. A szakember úgy látja, hogy ennek legfőbb okai között megtalálható a területalapú támogatások rendszere, a termőföld jövedelmének (a haszonbérleti díjnak) az adómentessége, a gabona kedvező ára, a jövedelmező és biztonságos alternatív befektetések korlátozott száma (noha ezen az Államkincstár kínálata javíthat majd a közeljövőben), valamint nem utolsó sorban a rendkívül kedvező kamatkörnyezet és a termőföld vásárlásához rendelkezésre álló forráskínálat, azaz a bankok élénk agrár aktivitása.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Agrárszektor Konferencia 2019

    Most extra kedvezményes áron >>

    Kelet-magyarországi Agrárfórum 2019

    Ingyenes rendezvény >>

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu