2019. október 17. csütörtök Hedvig

Hírek - Föld

Mennyire környezetszennyező a mezőgazdaság?- Itt vannak a pontos számok!

Megjelent a KSH Környezeti helyzetkép tanulmánya, amelyből az is kiderül, hogy a mezőgazdaság összességében kevésbé szennyező ágazat, mint ahogy azt sokan elképzelik, vagy láttatni szeretnék. Tény azonban, hogy a nitrát- és foszfátkibocsátás mértékéről nem rendelkezünk megbízható adatokkal, és az ammónia emissziójáért szinte teljes egészében ez az ágazat felel.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

Jön az év vége kihagyhatatlan agrárrendezvénye, a kétnapos siófoki Agrárszektor Konferencia! A december 4-5-i esemény egyedülálló módon foglalja össze és mutatja be az agrárgazdaság legnagyobb érdeklődésre számot tartó, legaktuálisabb témáit az államigazgatási szféra és az üzleti élet csúcsvezetőinek részvételével. A konferencián elhangzó információk segítséget nyújtanak abban, hogy az agrárium szereplői megalapozott gazdasági döntéseket hozhassanak, és még sikeresebbé tehessék gazdálkodásukat, üzleti tevékenységeiket. Regisztráljon most a december 4-5-i siófoki Agrárszektor Konferenciára!


KSH Környezeti helyzetkép 2018
című kiadványából szemezgetve kiderül, hogy Magyarországon a közüzemi vízművek által kitermelt víz egy főre jutó mennyisége (2017-ben 63,8 m3/fő) egyes európai országokkal összehasonlítva relatíve alacsony, a második ötödbe esik. Ez kedvezőnek mondható, mivel víztakarékosságot jelez. Sajnos az ivóvíz arzéntartalma a Dél-Alföldön, főleg az artézi vizekben, meghaladja a 10,0 μg/literes európai küszöbértéket. Így fest ma Magyraország arzéntérképe:

Örvendetes viszont, hogy 2017-ben a biológiai tisztítású szennyvíztisztító telepekhez csatlakoztatott lakosság aránya 79,2% volt, ami elsősorban a 2010-ben átadott új budapesti központi szennyvíztisztító telep üzembe lépésének, és az azóta üzembe lépő új vagy fejlesztett telepeknek köszönhető. Összehasonlításképpen: Franciaországban 80,4% ez az arány.

A szennyvíztisztító telepekről kibocsátott tisztított szennyvíz a tisztítás után a felszíni vízfolyásokba kerül. Ezért fontos, hogy tisztított szennyvízben lévő nitrogén és foszfor a természetes vizeinkbe kerülve ne okozzon eutrofizációt (pl. algásodást). A kibocsátott tisztított szennyvíz ötnapos biokémiai oxigénigény-terhelése pedig a folyóvizek oxigénháztartását teheti tönkre, ami a vízi ökoszisztémák károsodását okozhatja (pl. halpusztulás). A sokat szidott mezőgazdaság kibocsátás adatai nem teljes körűek, vagy nem elérhetőek. Egy biztos, a háztartások szennyvíztisztítás utáni egy főre jutó éves nitrogén- és foszforkibocsátása a Dél-Dunántúlon, illetve a Dél-Alföldön volt a legnagyobb, és Közép-Dunántúlon, illetve Budapesten a legkisebb 2017-ben.

2016-ban Magyarországon a kibocsátott üvegházhatású gázok 69%-a a nemzetgazdasági ágak kibocsátásából származott. A mezőgazdaság csak fele akkora környzetterhelést jelent a környezet számára, mint az energiaellátás.

Ha csak a metánkibocsátást nézzük, rosszabb a helyzet: a teljes kibocsátás 36%-a a mezőgazdasághoz volt köthető. A dinitrogén-oxid esetében a teljes kibocsátás 88%-áért a mezőgazdaság volt felelős. Hogy el tudjkuk helyzeni magunkat Európa térképén: az egy főre jutó üvegházhatásúgáz-kibocsátás Németországban (11,4 tonna/fő) a legnagyobb, ez az ország az uniós kibocsátás több mint ötödéért felelős. Magyarország egy főre jutó kibocsátása (6,3 tonna/fő) az EU-28 átlaga (8,7 tonna/fő) alatt van.

A savasodást okozó gázok – a kén-dioxid, a nitrogén-oxidok és az ammónia – kárt tesznek az ökoszisztémában, elsősorban a talajban, az erdőkben és a vízkészletekben. E téren ma a mezőgazdaság számít a legnagyobb szennyezőnek. Az ágazat 2016-ban az ammónia emissziójának 97%-áért volt felelős, és a nitrogén-oxidok kibocsátásában is az első volt.

A karbonlábnyom az Eurostat definíciója szerint a termékek végső felhasználása által keletkezett szén-dioxid. A hazai széndioxid-kibocsátásnak csak 2,2 százalékárt felelt a mezőgazdaság 2015-ben, míg az építőipar a 9,8 százalékát tette ki. A legnagyobb kibocsátók a magánháztartások, ahol a széndioxid-mennyiség 24,4 százaléka keletkezik.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Agrárszektor Konferencia 2019

    Most még kedvezményes áron >>

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu