2021. szeptember 25. szombat Eufrozina, Kende

Hírek - Föld

Nem várt problémákat hozhat az osztatlan közös tulajdon rendezése

Több millió hektárnak lehet új gazdája az osztatlan közös tulajdon rendezésével, aminek a végén egy zárt birtokrendszer jöhet létre. Aki kimarad, az végleg lemarad.
 
 

A földárveréseken eladott földterület tízszerese mozdulhat meg az osztatlan közös tulajdon rendezésével, ami a szakértők szerint a rendszerváltás utáni kárpótlásra emlékeztet, legalábbis méreteiben. A 2,4 millió hektáros osztatlan közös tulajdonban levő területnek közel 3 millió gazdája van, ez utóbbiak jelentős részben nem érdekeltek a mezőgazdasági művelésben. Akik érdekeltek, akár befektetőként, akár gazdálkodóként, most tűkön ülnek – írta meg a HVG.hu.

Az osztatlan közös tulajdon a rendszerváltás után, kárpótlással, a részaránykiadással jött létre, miután a termelőszövetkezetekbe bevont területeket „visszaadták” a korábbi tulajdonosaiknak. Akik nem kapták meg a földjeiket, azok sorsolással, az eredeti birtokuk aranykorona értékének megfelelő eszmei részt kaphattak egy-egy birtokon belül. Később ezek a részletek családon belül öröklődhettek, így osztódtak is, még az is előfordul, hogy pár négyzetméteres tulajdonrész jut egy örökösre. A földet vagy egymás között megosztva művelik, vagy egy gazda kezében van a többiekkel kötött megállapodás szerint. Maradtak még közös szövetkezeti tulajdonú területek is, ezeket most kisajátítja az állam. Ahol többen művelik a közös osztatlan tulajdont, ott most megegyezés szerint külön-külön helyrajzi számon alakíthatnak ki területet. A harmadik opció a bekebelezés.

Ketyegő bomba

Egy közös birtokon belül levők bárki kezdeményezheti a bekebelezést, a pénz dönti el a versenyt. Ha már eldőlt, hogy ki tudja megvásárolni a többiek részét, de az árban még mindig nem tudtak megállapodni, akkor igazságügyi értékbecslő mondja ki a végső szót.

A kárpótláshoz hasonlítja az osztatlan közös tulajdon rendezésének nagyságrendjét Sáhó Ákos, az Agrotax Kft. ügyvezetője is, de szerinte évek telhetnek el, mire rendeződik az osztatlan közös tulajdon. Sáhó Ákos azt is kifejtette, hogy a folyamatot lassíthatja néhány tisztázatlan elem: az eddig tapasztaltak szerint előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor az ingatlan értékében nem tudnak megegyezni a felek. Ilyen esetekben igazságügyi szakértőt kell fogadni, de a jegyzékben mindösszesen 47 szakértő szerepel, az ügyletek viszont milliós nagyságrendűek, így könnyen túlléphetik a 90 napos határidőt, amit a törvény szab a lebonyolításra. Az értékbecsléssel kapcsolatban is több aggály felmerülhet az Agrotax Kft. ügyvezetője szerint, ilyen például az, hogy a törvény települési szintű érték közzétételét írja elő, miközben a Nemzeti Földügyi Központ járási szintű ajánlott árakat tesz közzé. Az osztatlan közös tulajdonnal összefüggő tranzakciók kifüggesztése sem kötelező, így a végeredmény is legfeljebb évek múltán lesz megismerhető a nyilvánosság számára, akkor is más, kötelezően nyilvános adatokból visszakövetkeztetve.

Nem lehet bukni a földvásárláson, tovább drágult a föld

Az, hogy befektetési céllal, vagy a föld használatának valós szándéka miatt vásárol valaki földet, a nyilvánosság előtt ismeretlen marad, legfeljebb véletlenszerűen derülhet ki, hogy adott esetben nem a termeléshez szükséges eszközként szerzi be a területet a vásárló. Azt, hogy mennyire rohamozzák meg a befektetők a programot, azt most nem lehet pontosan tudni, de Sáhó Ákos, az értékbecsléssel foglalkozó szakember szerint ugrásszerű áremelkedés nem várható a földpiacon, a földárakat legfeljebb átmenetileg, és csak lokálisan bolygatja fel a program. Később a földpiac megnyugszik, és csak a régóta megfigyelhető lassú emelkedés állhat vissza. 

Az Agrotax Kft. a közelmúltban közölt földpiaci adatokat a 2020-as évre vonatkozóan. Az adatgyűjtésük alapján 2019-hez képest tavaly átlagosan 7,6%-kal nőttek a földárak, a művelési ág szerint a szántó és az erdő ára nőtt a legnagyobb mértékben, 9,8%-kal. Nem csak az adásvételi árak kúsztak feljebb, de átlagosan 4%-kal drágábban lehetett bérelni is a földet. A tavalyi 72 ezer forintos átlagos bérleti díjak 75 ezer forintra emelkedtek. A földárak és bérleti díjak nem csak a művelési ág szerint eltérőek, de nem mindegy, hogy hol vásárolnak vagy bérelnek területet: legdrágább a szántó, ennek bérleti díja hektáronként a Dél-Alföldön 80 ezer forint, míg Észak-Magyarországon 60 ezer forint. A főváros környékén 22%-kal, néhány dunántúli megyében 16%-kal, Tolnában csak 2,7%-kal fizettek többet egy hektár szántóért 2020-ban az előző évhez képest. A legnagyobb áremelkedés a főváros környéki földterületeknél volt, de itt még mindig közel 1 millió forinttal olcsóbban lehet egy hektár szántót vásárolni, mint Hajdú-Biharban, ugyanis a Hajdúszoboszlói járásban már majdnem 4 millió forintot kérnek a szántó hektárjáért. Az Agrotax Kft. a tavalyi év közel 25 ezer piaci tranzakció alapján készítette el a 2020-as év termőföldpiaci körképét.

Az osztatlan közös tulajdonban levő 2,4 millió hektár felszámolása folyamatában a szakértő szerint tehát nem fog radikális földpiaci áremelkedés bekövetkezni, de a végén egy merev birtokszerkezet jöhet létre, a kínálati oldal így befagyhat. Aki föld nélkül marad, az vagy egyáltalán nem juthat később földhöz, vagy legfeljebb csillagászati áron vásárolhat.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu