Zsebszerződések: 12 ügyészi per a bíróságokon

Főleg a VM jelent földügyben az ügyészségnek. Veszprém és Zala megyében lehet a legtöbb külföldi zsebszerződés.

MÁR CSAK 2 HÉT! AZ AGRÁRSZAKMA VEZETŐI SIÓFOKON TALÁLKOZNAK!

December 2–3-án ismét megrendezik a Portfolio Agrárszektor Konferenciát, a hazai agrárium egyik legnagyobb és legrangosabb szakmai csúcstalálkozóját, ahol a mezőgazdaság és az élelmiszeripar legfontosabb kihívásai, támogatási lehetőségei és jövőbeli kilátásai kerülnek fókuszba.

A rendezvény előadói között lesz Elli Tsiforou, a Copa-Cogeca főtitkára, Gert-Jan Oplaat, az AVEC elnöke, Nemes Imre, a Nébih elnöke, Harsányi Zsolt, az AXIÁL tulajdonos-ügyvezetője és Ádám János, a Bonafarm Mezőgazdaság vezérigazgatója.

Ne maradjon le az év egyik legfontosabb agrárszakmai eseményéről! 

Eddig tizenkét esetben indítottak pert az ügyészségek zsebszerződés gyanús földadásvételi ügyletek miatt. Az ügyészek a bíróságoktól a semmisség megállapítását kérték, mert a megállapodások a hatályos földtörvény - főként külföldiekre vonatkozó - tulajdonszerzési korlátozásaiba ütköztek. Az ügyészségekhez a legtöbb bejelentést a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) tette, de országgyűlési képviselő és magánszemély is kért már vizsgálatot. A megkeresések szerint a legveszélyeztetettebb zsebszerződéses területnek Veszprém és Zala megye számít. A feltárt ügyek azonban összesen alig 65 hektárt érintenek, miközben egyes becslések szerint már egymillió hektár kerülhetett illegálisan külföldi tulajdonba.

Összesen 43 kérelem érkezett az ügyészségekhez zsebszerződés-gyanús ügyletekre hivatkozva, illetve ügyészi intézkedéseket szorgalmazva 2012 eleje, a földtörvény tulajdonhoz kapcsolódó egyes passzusainak legutóbbi megváltoztatása óta. Merhej Raulla, a Legfőbb Ügyészség helyettes szóvivője az agrarszektor.hu-nak elmondta: a kérelmek többsége a Vidékfejlesztési Minisztériumtól érkezett, míg néhány bejelentés országgyűlési képviselőtől származott, és előfordult az is, hogy állampolgár kért ügyészi vizsgálatot.

A megkeresésekből megállapítható, hogy a bejelentők elsősorban Veszprém és Zala megyében gyanítottak olyan szerződéseket, amelyek szerintük a termőföldről szóló törvény korlátozó vagy tiltó rendelkezéseibe ütközhettek, de előfordultak ilyen sejtések Somogy, Baranya, Vas és Jász-Nagykun-Szolnok megyében is.

A kérelmek nagyobb részét az ügyészségek elutasították, mert a kifogásolt szerződések nem ütköztek jogszabályba, vagy például a külföldi szerződő fél a megállapodás időpontjában már magyar állampolgár volt. Nyolc ügyben a kérelmek elbírálása még folyamatban van, további 12-ben viszont az ügyészek bírósághoz fordultak és pereket indítottak a tulajdonszerzési korlátozásba ütköző szerződések semmisségének megállapítására. Jogi személyekkel kapcsolatban három, természetes személyeket érintő ügyben egy, haszonélvezeti jog törvénysértő alapítása miatt pedig nyolc per indult.

A bírósági eljárások együttesen 64,5 hektár nagyságú termőföldet érintenek. Az ügyészség állampolgári bejelentés alapján vizsgálta például azt a 2450 négyzetméter nagyságú, "szántó és gazdasági épület" megjelölésű hévízi zártkerti ingatlanra megkötött adásvételi szerződést, amellyel összefüggésben a magyar állampolgárságú vevő végrendeletet is készített és úgy rendelkezett, hogy halála esetén az ingatlant 1/1 tulajdoni arányban osztrák állampolgár örökölje meg. A Keszthelyi Járásbíróság előtt folyamatban lévő perben a kereseti kérelem arra irányul, hogy a bíróság állapítsa meg: a felek között létrejött adásvételi szerződés a külföldiek tulajdonszerzésére vonatkozó korlátozó rendelkezés megkerülésével köttetett, ezért semmis.

A Veszprém Megyei Főügyészség illetékességi területén az ügyész nyolc keresetet terjesztett elő a Pápai Járásbíróságon, mert osztrák és német állampolgárok javára holtig tartó haszonélvezeti jogot biztosított az eladó 2002. január elsejét követő szerződéseivel. A termőföldről szóló törvény viszont 2002-től tilalmazza, hogy a termőföldekre szerződésekkel haszonélvezeti és használati jogot lehessen alapítani, ezért az akkortól létrejött kontraktusok jogszabályba ütköznek és érvénytelenek.

A közelmúltig két olyan perben hoztak ítéletet, amelyek a jogi személyeket érintő, tulajdonszerzési korlátozásokba ütköző szerződések semmisségének megállapítására irányultak - mondta Merhej Raulla. Ezeket a pereket a Zala Megyei Főügyészség indította, de az ítéletek még nem jogerősek.

Itt a csalók, hol a csalók?
Az eddig felderítési eredményekből az látszik, hogy az ügyészségeknek nem sikerült "tipikus" zsebszerződéseket felderíteniük - vélik földpiaci szakértők. Szerintük ugyanis azok a megállapodások minősülhetnek valódi zsebszerződéseknek, amelyek kifejezetten azért születnek, hogy a felek a termőföldeket külföldi tulajdonba játsszák át. A most bíróság előtt lévő ügyekből viszont inkább az derül ki, hogy a megállapodást létesítők azért kötöttek jogszabálysértő szerződéseket, mert nem ismerték az aktuális rendelkezéseket. Ettől persze a megállapodások törvénybe ütközők és érvénytelenek lehetnek, de nagy zsebszerződéses fogások továbbra sincsenek. Pedig egyes becslések szerint elérheti az egymillió hektárt is annak a földterületnek a nagysága, amelyet illegális adásvételekkel külföldiek "szerezhettek meg", de ezek a sokkal jelentősebbnek tűnő ügyletek változatlanul homályban maradtak.

 

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

CLAAS AXION-ok új generációja (x)

Új szintre emeli a hatékonyságot az új CLAAS AXION 8 és 9: 240–450 lóerő, prémium kényelem és intelligens technológiák a még eredményesebb munkáért.

Támogatott tartalom

KWS innováció és megoldások – Fókuszban a kockázatkezelés (x)

A mezőgazdaság előtt álló kihívások változnak, de célunk változatlan: partnereink sikeres és biztonságos gazdálkodásának támogatása. Innovációinkkal, széles portfóliónkkal és szakmai támogatásunkkal együtt keressük a helyi adottságokhoz legjobban illeszkedő megoldásokat.

FIZETETT TARTALOM