2017. szeptember 26. kedd Jusztina

Hírek - Földpiac

Felsorolták az összes okot, amiért elmeszelhetik a magyar földtörvényt

Megsértette Magyarország a tőke szabad mozgásának uniós elvét a luxemburgi Európai Bíróság (EB) főtanácsnoka szerint azzal, hogy a 2014-ben hatályba lépett új földforgalmi törvénnyel megszüntette azokat a haszonélvezeti jogokat, amelyeket korábban gazdálkodó szervezetek és nem közeli hozzátartozók javára jegyeztek be magyar termőföldekre. A kormány a megszüntetést azzal indokolta, hogy a bejegyzett haszonélvezeti jogokkal a külföldiek fölszerzését tiltó szabályozást akarták kijátszani. A magyar bírósági megkeresésre indított ügyet – amellyel kapcsolatban az Európai Bizottság is kötelezettségszegési eljárást indított – most kezdik tárgyalni az EB bírái.
 
 
Feliratkozom az agrárszektor.hu hírlevélre

Elmarasztalja Magyarországot Saugmandsgaard Øe dán EB-főtanácsnok amiatt, hogy a 2014-ben hatályba lépett új földforgalmi törvény kompenzáció nélkül szüntette meg a gazdálkodó szervezetek és a nem közeli hozzátartozó természetes személyek számára termőföldekre vonatkozó, korábban bejegyzett haszonélvezeti jogokat – áll az Európai Bíróság közleményében. A főtanácsnok szerint Magyarország a megszüntetéssel megsértette a tőke szabad mozgásának uniós elvét.

A kormány szerint ki akarták játszani a magyar szabályozást

A megszüntetést a kormány elsősorban azzal indokolta, hogy az érintettek – külföldi cégek és állampolgárok – valójában a külföldiek termőföldvásárlását sokáig tiltó magyar szabályozást akarták kijátszani. Az ügyben a kormány komoly vitába keveredett Ausztriával, mivel a magyar lépés nagyrészt osztrák állampolgárokat érintett. Emiatt az osztrák kormány Brüsszelhez fordult, az Európai Bizottság pedig kötelezettségszegési eljárást indított.

Az ügy úgy került az Európai Bíróság elé, hogy egy német állampolgárok tulajdonában álló magyar cég, illetve egy osztrák állampolgár a Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt vitatja, hogy a magyar jogszabály összhangban állna az uniós joggal. A magyar bíróság pedig az EB-hez fordult annak megállapítására, hogy a haszonélvezeti és használati jogok megszüntetése, illetve kompenzáció nélküli törlése sérti-e az uniós alapszabadságokat.

Hátrányos megkülönböztetés

Saugmandsgaard Øe álláspontja szerint a vitatott magyar szabályozás a tőke eredetén alapuló hátrányos megkülönböztetést valósít meg. Annak valószínűsége ugyanis, hogy valaki egy magyarországi ingatlantulajdonos közeli hozzátartozója legyen, így továbbra is jogosult legyen a haszonélvezeti vagy használati jog fenntartására, nagyobb a magyar állampolgárok körében, mint valamely más tagállam állampolgárai között. E hatást ráadásul erősíti az a tény, hogy korábban kizárt volt a külföldiek számára a magyarországi termőföldek megvásárlása, és ez arra ösztönözte az ilyen fölterületekbe befektetni kívánó külföldi állampolgárokat, hogy azokon haszonélvezeti vagy használati jogosultságot szerezzenek – áll a közleményben.

A kormány az ügyben azzal is érvelt, hogy a külföldiek magyar jog által megkövetelt devizahatósági engedély nélkül szerezték meg a kérdéses haszonélvezeti és használati jogokat. A főtanácsnok viszont úgy véli, hogy a hátrányos megkülönböztetés ezzel nem igazolható, mert a megszüntetés aránytalanul nagy szankciónak minősíthető.

Sérül az arányosság elve

A főtanácsnok nem fogadja el a kormány azon indokait sem, amelyek szerint a haszonélvezeti jogokat azért kellett megszüntetni, mert azokkal ki akarták játszani a 2014-ig fennálló, külföldiekre vonatkozó általános termőföld-vásárlási tilalmat. E szabályozás ugyanis – az arányosság elvével ellentétes módon – szerinte nem ad lehetőséget a nemzeti bíróságoknak arra, hogy objektív bizonyítékokat alapul véve esetről esetre megvizsgálják, ténylegesen fennállt-e a visszaélésszerű magatartás.

Saugmandsgaard Øe azokat a kormányérveket is elveti, amelyek szerint a szabályozás azzal a közérdekű céllal igazolható, hogy a termőföldek csak az azokat megművelő természetes személyek tulajdonában lehessenek. Amiatt ugyanis, hogy a haszonélvezeti és a használati jogokat a törvényi szabályozás a közeli hozzátartozók számára továbbra is fenntartja, a főtanácsnok szerint nem lehet elérni a kitűzött célt. Semmi sem zárja ki, hogy e hozzátartozók is ingatlanspekuláció céljából szerezzenek ilyen jogokat, illetve az is lehetséges, hogy közeli hozzátartozónak nem minősülő személyek ténylegesen mezőgazdasági tevékenység végzése céljából szerezték meg azokat – állapítja meg a vélemény.

Nem kötelező a bíróságra nézve


A főtanácsnoki állásfoglalás előrevetíti, hogy az Európai Bíróság Magyarországra nézve elmarasztaló ítéletet hoz. A szakértői vélemény ugyanakkor nem kötelező érvényű a bíróságra nézve, bár a főtanácsnok feladata, hogy teljesen pártatlanul és függetlenül eljárva terjesszen javaslatot a testület elé. Az Európai Bíróság bírái most kezdik meg az ügy tárgyalását, így a kiadott közlemény szerint ítélet későbbre várható.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

Agrometeorológia

IDŐJÁRÁSA

A szakértő szemével

Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Takarékbank Agrár Központ

Adja fel hirdetését gyorsan, ingyenesen!

Itt keressen minket
© 2017. Agrárszektor.hu