Az extra légörvénylés feltehetően felgyorsítja a hőcserét, így forró napokon a növények kissé hűvösebb környezetben lesznek. Hideg éjszakákon a légörvénylés felkavarja a légkör alacsonyabb részét és így éjszaka a növények között melegebb van. Ilyen esetben feltételezhető, hogy a turbinák hatása főként tavasszal és ősszel lehet jó, mivel kissé melegebben tartják a növényeket és lecsökken a fagyás veszélye.

A szélerőművek egy másik előnye a növények nedvességtartalmára gyakorolt hatás. Az extra légörvénylés elősegíti a növényekre késő délután kiülő harmatcseppek felszáradását és ezzel minimalizálja annak esélyét, hogy a leveleken elszaporodjanak a gombák. Az sem elhanyagolható, hogy betakarítás idején a szárazabb gabona esetében csökkennek a mesterséges szárítás költségei.

A további potenciálisan előnyös hatások között említik azt is, hogy a fokozott légáramlás miatt a kukorica és a szója könnyebben tudja a légkörből kivonni a szén-dioxidot. Az extra turbulencia ráadásul további szén-dioxidot távolít el a talajból.

A kutatók szerint a szélerőművek hatása nem lesz egetrengető, ám bizonyos években és bizonyos körülmények között a hatások jelentősek lehetnek. Gondoljunk csak egy olyan nyárra, amikor a hőmérséklet meghaladja a 40 Celsiusfokot. Ilyenkor a szélerőművek okozta extra légörvénylés eléggé hasznos lehet. Ha a turbinák a hőmérsékletet 38 °C alá tudják csökkenteni, az már nagy segítség lenne a növényeknek.