Ezt látnod kell: a legmodernebb technológiákkal vizsgálnák a hortobágyi vadlovakat

Ezt látnod kell: a legmodernebb technológiákkal vizsgálnák a hortobágyi vadlovakat

agrarszektor.hu
A világon egyedülálló pentezugi vadlóménes viselkedésének megfigyelésére, illetve a populáció szabályozására fejlesztettek a Debreceni Egyetemen mesterséges intelligenciát is használó megoldást. A drónok segítségével készült felvételeken a szoftver egyértelműen megkülönbözteti egymástól az egyedeket, és más állatfaj sem zavarja meg.

Tombola és értékes nyeremények az Agrárszektor 2025 konferencián!

Tombolával és értékes nyereményekkel várjuk az Agrárszektor konferencia résztvevőit az esemény 2. napjának végén! FŐNYEREMÉNY: Az AXIÁL Kft. felajánlásából a szerencsés nyertes egy Fűnyírótraktor Portland Hawk H9212RD-rel lesz gazdagabb!

Szerezze meg jegyét most még Early Bird áron a december 3-4. között megrendezésre kerülő siófoki Agrárszektor 2025 konferenciára, ahol kistermelők és fiatal gazdák most 64.900 Ft + áfa összegért vehetnek részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén! 

Az állatfajok kihalása, ennek következményeként az ökoszisztémák összeomlása ellen tenni kell, erre ékes példa a Przsevalszkij lófajta megmentése, jelentette ki Hajdu András, a Debreceni Egyetem informatikai karának dékánja azon az online konferencián, amelyen az intézmény Mesterséges Intelligencia Tudásközpontjában dolgozó szakemberei mutatták be a Microsoft támogatásával folytatott munkájukat. Az eurázsiai lovakat 1881-ben fedezte fel a lengyel származású orosz geográfus, Nikolaj Przsevalszkij, majd a fajta csakhamar, 1969-re ki is pusztult, tudhattuk meg a Magyar Nemzet cikkéből.

A kipusztulás hírére nemzetközi tenyészprogram indult, és az állatkertekből összegyűjtött egyedekből állítottak fel egy új populációt. A 12 (más források szerint 15) egyedből összegyűjtött állománynak ma már 2300 leszármazottja él, és a populáció jelentős részét visszatelepítették a vadonba, a mongol sztyeppéken például mintegy nyolcszáz teljesen vad egyed él.

A természetvédelmi sikersztoriban a Hortobágyi Nemzeti Park is részt vesz, ugyanis 1997-ben érkeztek Magyarországra a ménesalapító lovak. A szakemberek ügyeltek arra, hogy az Európa minden tájáról, állatkertekből és vadasparkokból származó egyedek ne legyenek egymással szoros rokoni kapcsolatban, elkerülendő a beltenyészetet. A Pentezug-projektben háromezer hektárt különítettek el a vadlovaknak (és az őstulkoknak), a kezdetben kis ménes ma már háromszáz lovat számlál, ezért most már kontrollálni szükséges a szaporodást. Ezt immunreakción alapuló fogamzásgátló módszerrel oldják meg, amelyhez azonban az adott kancát többször kell kezelni, vagyis nagyon fontos az egyedek pontos azonosítása, ami - tekintettel a lovak színének viszonylag sokféle árnyalatára, a pofájuk eltérő mintázatára - nem lehetetlen, mégis rengeteg munkát igényel a nemzeti park munkatársaitól Hajdu András elmondása szerint.

A programmal párhuzamosan egy másik, a vadlovak viselkedésének tanulmányozását célzó kezdeményezés is elindult. Ezek az állatok az emberhez hasonlóan többszintű társadalomban élnek, a kisebb csoportok nagyobbat formálnak, az egyedek háremeket alkotnak, amelyek ménesbe szerveződnek. A rendszer megértése akár az emberi társadalom mélyebb megértését is segítheti, fogalmazott a dékán. Ehhez drónfelvételekkel vizsgálják az állatok mozgását, a képeket először manuálisan elemzik, majd az így kinyert koordináták alapján lerajzolható a vadlovak mozgásmintázata. Megtudható például, hogy melyik ló vezeti az egyes háremeket, mely háremek vezetik leginkább a ménest, hogyan terjedhetnek az információk a ménesben. A vadlovakat az érdeklődők webkamerán keresztül is megfigyelhetik.

Mivel mindkét projektben egyedi azonosításról van szó, összekötötték a kettőt. A drónfelvételek elemzése nagyon munkaigényes, ami akadályozhatja akár a populáció kontrolljának eredményességét is, ezért a kutatók a mesterséges intelligenciát hívták segítségül. A több tucat nagy felbontású felvételt manuálisan lekódolták az egyetem hallgatóinak segítségével, vagyis megtanították a szoftvernek, hol találhatók lovak a képeken. A módszerrel 90% feletti azonosítási eredményt sikerült elérni, sőt a mesterséges intelligencia a felvételekre tévedő szarvasmarhákat is képes megkülönböztetni a lovaktól, így a megfigyelni nem kívánt állatok nem zavarnak be a tanulmányba. A Debreceni Egyetemen most olyan alkalmazást fejlesztenek, amelyik nemcsak a Hortobágyi Nemzeti Park, hanem a világ bármely másik, vadlovakkal foglalkozó parkja munkatársainak segítséget nyújt a lovak egyedi beazonosításában.

A tudományos konszenzus szerint a Przsevalszkij-lovak az utolsó vadlovak a világon. Szembeötlő a hasonlóság a most élő vadlovak és a Spanyolország és Franciaország területén lévő barlangokban feltárt őskori, legalább 35 ezer éve készült ábrákon láthatók között. Ám 2018-ban a Science tudományos folyóiratban publikált genetikai vizsgálat szerint az állatokat korábban, 5500 évvel ezelőtt már háziasították a Kazahsztán területén élt botajik. A tudomány jelen állása szerint a populáció, amelyet Przsevalszkij talált, ezeknek a háziasított lovaknak a visszavadult leszármazottai.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
EZT OLVASTAD MÁR?