2021. szeptember 23. csütörtök Tekla

Hírek - Gépek

Táskás mobiltelefon korszakát éli az adat alapú gazdálkodás Magyarországon?

Az adatalapú gazdálkodásról, aminek a precíziós gazdálkodás az egyik fejlett formája sok érdekelt szereplő (gépkereskedő, szoftverszolgáltató) kommunikál, de egyelőre átütő, országos eredményekről nem beszélhetünk. A 90-es évekbeli gondolati párhuzammal élve, keveseknek éri meg táskás mobiltelefonnal szaladgálni. A mostani blogbejegyzésben áttekintjük, hogy logikus sorrendben mi állhat rendelkezésére egy gazdálkodónak, és mi szükséges még az adat alapú döntéshozatal irányába történő elmozduláshoz. Mindezek eredménye a profitcentrum szemlélet megerősítése, és végső soron a teljes gazdaság eredményének a növelése kell, hogy legyen, különben nem éri meg fáradni vele.
 
 

Az első tisztázandó kérdés, hogy milyen adatok állnak rendelkezésre a gazdálkodás kapcsán, azok milyen formában érhetők el, és miként lehet ezek alapján döntést hozni. Mivel a mezőgazdasági termelés egyre összetettebb input oldalon, és egyre gépesítettebb is, ezért a tisztán tapasztalat alapú gazdálkodás egyre kevésbé fenntartható. A régi, kézzel, családi tapasztalattal gyűjtött gazdálkodási adatok egyre kevésbé elegendőek a jövőbeli sikerhez az időjárás változás, az új nemesítésű növények, és állatok, modern tartástechnológiák és erős nemzetközi, nagyüzemi verseny miatt. Egyre nagyobb szükség van az objektív mérésre és értékelésre, különösen, ha a tömegáruk piacán is versenyképesen akarunk termelni, számolva azzal is, hogy hosszú távon egyre kevésbé lesz bőkezű az EU-s támogatási rendszer.

A rendelkezésre álló két fő adatforrás a műhold, külső szenzor alapú adatrögzítés, mint amilyen a drón is, illetve a belső, gépekben lévő szenzorok alapján történő adatfelvétel. A műhold alapú adatgyűjtés fejlődését mutatja, hogy már Magyarországon is 4 évnyi feldolgozott és eltárolt műhold (Sentinel1-2 és Landsat8) adat áll rendelkezésre egyes távérzékelésre specializálódott szereplőknél mint amilyen például az Envirosense is. Ez, az akár több mint 10 terrabyte-nyi nyers adat; több mint 30 ezer percnyi műholdas adatletöltést takar, és ez egyedi parcella szinten is akár heti adatfelvételt jelent a mindenkori felhőtakaró függvényében. A drónos, több spektrumú és felbontású adatfelvételek is egyre jobban lefedik Magyarországot, ahogy a mobilhálózatok terjedésével is egyre több helyen lett elérhető a telefonszolgáltatás. 

A nagyságrendi szakmai becslések szerint hektáronként 25 megabyte adatot gyűjtenek a vető, permetező/szóró és betakarító gépek az Egyesült Államokban egyetlen gazdálkodási évben, ami csak a kukorica vetésterületükre vetítve (kb 36 millió hektár) évi 900 terrabyte adatot jelenthet. Vagyis kimondhatjuk, hogy bizonyos mezőgazdasági adatokból már bőség is van a világon, de ezt nem mindenhol, minden esetben tudjuk hatékonyan döntés támogató információként felhasználni.

Az adatok sokszor nem összehasonlíthatók, ha különböző gyártók gépeiből vannak kinyerve, ráadásul ezeket a mérő eszközöket kalibrálni is kell a helyi termelési sajátosságok szerint, hogy kellően pontosak legyenek. A gazdálkodók számára végső soron az információkat tároló rendszerek még nem egyértelműen mutatják eredmény szinten, hogy miért is éri meg például, ha nem homogén módon művelik a nagyobb táblákat, hanem parcella szinten.

Összefoglalásképp 3 lényegi dolog fejlődése szükséges ahhoz, hogy az adat alapú gazdálkodás jobban elterjedjen hazánkban. Az első, részben hiánycikk az összehasonlítható, parcella szintű adatok és az ezekből alkotott, kiértékelhető információk hiánya, amely helyben és országos szinten is, adott növénykultúra, földminőség és művelési technológia mellett a gazdálkodási döntések eredményét értékelhetővé teszi. Ezen a téren jelentős előrelépések vannak az utóbbi 3 évben, és nem csak műhold alapon, hanem az egyes piaci szereplők gépek, drónok, és egyéb adatrögzítő eszközök útján is egyre jobban lefedik az országot, és tőlük megvásárolhatóak az adatok.

A második hiányzó elem az adatok döntéstámogató, konkrét eredmény szintig levezethető kiértékelése, amely képes az egyes gazdálkodási döntések várható hatását is bemutatni előre. Ezen a téren is léteznek már szoftveres megoldások, de ezek még nincsenek összehangolva minden adatforrással, beleértve a számviteli rendszereket, így nem teljesül az eredmény szintig levezethető döntéstámogatás, vagy csak jelentős manualitás árán, ami nehézség, többlet adminisztráció a gazdálkodóknak.

Az utolsó elem az a kérdés, hogy a gazdasági döntések meghozatala során valójában mennyire érvényesül a profitcentrum szemlélet akár a családi, vagy akár a nagyobb mezőgazdasági üzemek esetén, azt mennyire írják felül egyéb szempontok, mint például az elérhető támogatások. 

A profitcentrum szemlélet önmagában jelent egy fajta adat alapú döntéshozatalt, de a fent vázolt téradatok értelmezéséhez többlet szaktudásra is szükség van, amihez a nemrég létrejött MATE (Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem) is hozzájárul majd a meglévő és jövőbeli döntéshozók továbbképzésével. A profitcentrum szemlélet terjedéséhez reményeink szerint a Takarékbank Agrárcentrum finanszírozói, elemzői és szakértői is hozzájárulnak. Az Agrár24 blogbejegyzéseken és Agrárláz kiadványokon túl a konkrét beruházási, fejlesztési tervek, hiteligények értékelésekor nem csak a finanszírozási lehetőségek, hanem a naturálisan mért eredmények vonatkozásában is tudunk külső partnerként visszajelzést adni a várható eredmények és megtérülés vonatkozásában. 

Írta: Antal Áron, Takarékbank Agrárcentrum

Támogatott tartalom! A cikk megjelenését a Takarékbank támogatta.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu