Másfél hónapig feküdt víz nélkül a vetés: drámai évet értékel a lajoskomáromi agrárvezető
Föld, ember, jövő – agrotechnológia mozgásban – VIII. rész
Föld, ember, jövő – agrotechnológia mozgásban – VIII. rész
EU mezőgazdasága 2035-ig várhatóan magas termelékenységi szintet tart fenn, ami támogatja a pozitív kereskedelmi teljesítményt, főleg a magas hozzáadott értékű termékek esetében.
A helyzet három éve szintén súlyos volt ugyan, de nem a legrosszabb - mutatott rá Gergácz Zoltán.
A szója az elmúlt években már bizonyította, hogy stabilabb termőképességgel bíró, jövedelmező és piacképes kultúra.
A magyar kukoricatermesztés évtizedeken át Európa egyik sikertörténete volt. Mi történt?
Két évtizeddel korábban magabiztosan állítottuk, hogy hazánk kukorica nagyhatalom.
Az RGT Mogabrix kukoricahibrid első helyen végzett a 2025-ös GOSZ–VSZT–NAK független posztregisztrációs kísérletben
A 2025-ös GOSZ-VSZT-NAK Kukorica Posztregisztrációs kísérletekben újra élen a KWS OLTENIO!
A kukorica szerepe jóval túlmutat a mezőgazdasági statisztikákon.
Bár az idei év nem kedvezett a magyar mezőgazdaság szereplőinek, a jövőt illetően van ok a bizakodásra - véli Papp Zsolt.
Mindig öröm számunkra, ha egy újonnan bevezetett hibridünkkel sikert és kiváló termést érnek el termelőink. Külön jutalom, ha ezt a független kísérleti eredmények is alátámasztják.
A kukoricatermesztés ma már egyre szélsőségesebb környezeti feltételek között zajlik, ezért a gazdálkodók számára felértékelődnek azok a hibridek, amelyek minden évjáratban stabil teljesítményt, jó stressztűrést és megbízható alkalmazkodóképességet nyújtanak.
A kísérleteket földrajzi szempontból 9 kísérleti helyen állították be, de időjárási okok miatt csak 7 szolgáltatott betakarítási eredményt.
A 2025-ös szezon minden korábbinál élesebben rajzolta ki a magyar kukoricatermesztés kihívásait.
Túlnyomóan borult, párás, egyes részeken tartósan ködös idő várható
Kínában az előző kilenc évben rendre 650 millió tonna fölötti volt a gabonatermés, de 2024 előtt nem haladta meg a 700 millió tonnát.
Mostanában már a vetőmagválasztás és az agrotechnika sem a régi rutin szerint történik.
A kártevők mellett újonnan megjelenő gyomfajok, a gyomirtási technológiák folyamatos változása és a mikotoxin-szennyezés is nehezíti a kukoricatermesztést.
A 2025-ös szezonra Magyarországon és a környező országokban is kiemelkedően magas aflatoxinszintet mértek a kukoricában.
Mivel országos átlagban az utóbbi húsz év legszárazabb nyara volt az idei, ismét jelentős aszálykár sújtotta Közép- és Délkelet-Magyarországot.

A magyar gazdák egy része inkább a kisebb traktorokat keresi, mind az új, mind a használt modellek népszerűek.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.