Még nem tisztázott, hogy pontosan hogyan néznének ki az uniós címkék az élelmiszereken a gyakorlatban.
Január 1-jétől egyes dióféléknél és szárított gyümölcsöknél is fel kell tüntetni a származási országot.
November 6-ig lehet pályázni az Európai Hulladékcsökkentési Hétre, a fő téma az élelmiszerpazarlás.
Az egyszer használatos műanyagok alternatívája lehet egy skót startup találmánya.
A húsipar szereplőinek is alkalmazkodniuk kellett a megváltozó termelési, illetve fogyasztási körülményekhez.
A Nébih a hatékony növényvédelem mellett a hulladék mennyiségének minimalizálását is szem előtt tartja.
Almeríában október közepén-végén indul be a zöldség szedése, a dohánytripsz elleni küzdelem azonban több régiót is érint.
A ritka együttműködések egyik sikeres példája több száz zöldségtermesztő családnak nyújt stabil megélhetést.
A tesztelt energiaitalok közül több esetben is szabálytalanságokat állapítottak meg.
A MOHU szerint a REpontokon félmilliárd palackot, üveget és dobozt váltottak vissza eddig.
Az éghajlatváltozás hatásai egyre több esetben érzékelhetőek, nincs ez másképp a fűszeripar esetében sem.
„Élelmiszeripari csomagolás- és címketervezés alapjai” képzés indul a MATE Budai Campusán.
Az elmúlt évtizedekben folyamatosan nő a magyarok tojásfogyasztása, ami hamarosan elérheti a rendszerváltás előtti szintet.
Néhány éven belül 2 milliárd dolláros forgalmú piaccá növekedhet a fagyasztott élelmiszerek csomagolása.
A FAO szakértője szerint Nigériában a rossz élelmiszer-ellátási lánc miatt a megtermelt javak fele megy veszendőbe.
Európa szerte probléma, hogy egyre kevesebben látnak lehetőséget a gyümölcstermesztésben.
Rendkívül népszerűek a gyorsfagyasztott, panírozott baromfihúsból készült termékek a magyarok körében.
Az Európai Bizottság felszólítja a tagállamokat, hogy teljesítsék a hulladékgyűjtési és újrafeldolgozási célokat.
Rekordmennyiségű hazai termesztésű zöldség került a boltláncokba Magyarországon.
A tojás, a tej és a méz esetében is érdekes dolgok voltak megfigyelhetők Magyarországon.
A zöldségfeldolgozó iparban a digitalizáció, az automatizáció és az energiahatékonyság egyre inkább a versenyképesség alapfeltételévé válik.
A vízhiány már nem csupán a haltermelés biztonságát, hanem a halastavakhoz kötődő teljes ökoszisztémát is veszélyezteti.
Az elmúlt évtizedekben a túlzott és sokszor indokolatlan antibiotikum-használat valóban új problémát szült?
Hihetetlenül visszaesett az inputanyagok forgalma itthon az idei második negyedévben.
Lehetséges még elfogadható kerékvágásba terelni a viszonyokat?
