A kerecsensólyom hazánk egyik legikonikusabb madara, egyes elképzelések szerint ez lenne a magyarok totemállata, a turul.
Egy lengyel bükkfa lett Európa fája 2025-ben, míg a magyar induló, az egri platánfa, a 14. helyen végzett a versenyben.
A természeti értékek megóvása érdekében folynak a munkálatok a Budai-hegység fenyveseiben.
Az Anker-araszolót Magyarországon, a mai Budapest területén fedezték fel először, és sokáig úgy hitték, hogy kizárólag itt fordul elő.
A tömeges madármérgezés során elpusztított védett állatok eszmei értéke meghaladja a másfél millió forintot.
A hódok védettek, de túlszaporodásuk esetén szükségessé válhat állományuk szabályozása az ökoszisztéma védelme érdekében.
Ragadós száj- és körömfájás miatt több állattartó helyet zártak be a Balatonnál, korlátozásokat vezettek be a térségben.
Tömeges madármérgezés történt Pest vármegyében, emberre és háziállatokra is veszélyes méreg végezhetett egy fokozottan védett parlagi sassal.
A szakértők szerint technológiai váltásra kényszeríti a balatoni nádaratást a klímaváltozás.
A cél a biodiverzitás védelme élőhely-helyreállítással, erdőgazdálkodás fejlesztésével és környezeti edukációval.
A természetvédelem sikere az állami szerepvállalás mellett a helyi közösségek együttműködésén és a tudományos eredmények alkalmazásán múlik.
Ebben a hónapban a barlangok vannak a középpontban, különleges programokkal várják az érdeklődőket az ország több pontján.
Több ezer madár népesíti be a Biharugrai-halastavakat a Körös-Maros Nemzeti Park területén.
Természetjárás során bárki találkozhat a fák tövében megbúvó, mesevilágot idéző apró víztestekkel.
A tölgyerdők nagy természeti tőkét jelentenek: szerepük van a faanyagellátásban, a biodiverzitás megőrzésében és a rekreáció biztosításában.
Első alkalommal sikerült hosszúszárnyú denevért találni a Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársai a Vértesbe.
A hazai lepkék tényleg érzik már, hogy mikor lehet vége a télnek Magyarországon?
Túlzott elszaporodásuk gyengíti a vízfolyások töltéseit és károsítja a szántóföldeket.
A magashegység jelképének számító állatok száma stabil, és enyhe gyarapodást mutat.
A Budakeszi Vadaspark, a Pilisi Parkerdő és a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 2021-től működik együtt a vadmacska védelme érdekében.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.