Tovább nőtt a hazai ökológiai gazdálkodásba bevont területek mérete Magyarországon.
2025 októberében a magyar gazdák 35,9 százalékkal több traktort vettek, mint egy évvel korábban.
Alig marad mostanában kukoricatarló, ami a jelentős madárvonulási útvonalakat is teljesen átrendezheti.
Az amerikai gazdálkodók és gabonakereskedők hónapok óta várják a Kínába irányuló szállítmányok újraindulását.
A hómentes teleink miatt ma már inkább „tél alá vetés” technológiája régóta működő gyakorlat a kiskertekben.
Az ukrán mezőgazdaság a háborús körülmények és logisztikai nehézségek ellenére a vártnál kedvezőbb terméseredményeket produkál.
A ráfordításokon belül a műtrágyák ára nőtt a leginkább: átlagosan 12,7 százalékkal drágultak.
Lengyelország mezőgazdasága gyökeres átalakuláson ment keresztül a legutóbbi ötven évben.
Napjainkban az állattenyésztést gyakran okolják az éghajlatváltozással összefüggésben és számos más globális probléma fő okozójaként nevesítik az ágazatot.
Kína októberben már a második egymást követő hónapban nem importált szóját az USA-ból.
Az EU-n belüli és kívüli erősödő verseny erodálta Franciaország pozícióját, ami fokozta a gazdálkodók ellenállását.
Magyarországon, az egy évvel korábbihoz képest 12 százalékkal alacsonyabb termelői áron kereskedtek az étkezési búzával november első hetében.
A biomassza fűtési rendszerek jó alternatívát jelenthetnek gazdáknak a hektikus energiaárak közepette.
Nem bizonyított a növényvédőszerek és a rák ok-okozati kapcsolata, de a számok azt mutatják, hogy lehet összefüggés.
A magyar biotermelők körülbelül kétharmada csak a támogatásokra hajt, pedig komoly lehetőségek lennének ebben a tevékenységben.
Föld, ember, jövő – agrotechnológia mozgásban – VII. rész
Ne feledjük a fű, illetve a fű-here-lucerna keverékek jelentik a szarvasmarhák természetes táplálékát.
Egyszerű módszer kezdőknek: így lehet igazán finom kenyeret készíteni házilag.
Tuti recept sajnos nincs, de a technológiában és a talajéletben még lehetnek tartalékok.
2024-ben a magyar mezőgazdaságban az állattenyésztés és a tejágazat növekedett, a növénytermesztés kihívásokkal szembesült.
A napraforgó betakarításában is egyre fontosabbá válik a nagyobb területteljesítmény, a betakarítási veszteségek mérséklése és az alkalmazkodás.
Nemcsak a földet és a vagyont kell átadni, hanem azt a tudást és tapasztalatot is, amely nélkül a következő generáció nehezen tudja továbbvinni a gazdaságot.
Nincs értelme ezt a vitát „állatvédők kontra gazdák” kérdéssé egyszerűsíteni.
A sertéságazat jövőjében a genetika, a kutatás-fejlesztés, az ellenálló képesség és a technológia egyaránt meghatározó szerepet kap.
A fogyasztói szokások változása és a nemzetközi verseny is egyre nagyobb nyomást helyez a seréstenyésztőkre.
