Látványos drágulás ment végbe a hazai baromfipiacon, a tojás, a vágócsirke és a vágópulyka termelői ára is jelentősen emelkedett.
A WHO szerint 50 százalékkal kellene emelni a cukros üdítők, az alkoholos italok és a dohánytermékek árát.
50 százalékos terméskiesés várható meggyben az USDA prognózisa szerint a lengyeleknél.
A tojás és a csirkemell ára is jelentősen megemelkedett az előző év azonos időszakához képest.
Egyre kevésbé számít spórolós ételnek a lecsó, az elmúlt években majdnem duplájára drágultak az összetevők.
A szakértők szerint a feldolgozóipari meggy ára a korábbi 200-300 forintról 600-700 forint körülire emelkedett.
Június közepén váratlanul drágulni kezdett a cseresznye a lengyel nagybani piacokon.
Az előző évinél 24 százalékkal magasabb árszint mellett is intenzív a kereslet a krumplira.
Keresleti viszonyokat generál az extrém alacsony termés- és készletszint az idei meggypiacon
Több ismert hazai borászat is veszteségesen zárta a tavalyi évet, csak keveseknek sikerült jó eredményt elérniük.
Nőtt a kiskereskedelmi lánc forgalma, de 26,7 milliárd forint adót fizetett - az adózott eredmény soron a tavalyi veszteség többszöröse szerepel.
Már a rendelkezés célját is hibásnak tartja az OKSZ, ráadásul boltbezárásoktól és az import bővülésétől is tartanak.
A brojlerek ára a belgiumi Deinze-ben új csúcsra, 1,37 euróra emelkedett élősúly-kilogrammonként.
Kritikus mértékben drágulnak a zöldségfélék az oroszoknál, különösen a burgonya ára szökött az egekbe.
A klímaváltozás a fűszernövény-termesztést sem kíméli: míg itthon a paprikát sújtja, addig világszerte több fűszer is veszélyben van.
Folyamatosan csapásokat kap a magyar húsipar, fel van adva a lecke az ágazat szereplőinek.
Óriási bizonytalanságot jelent az intézkedés a magyar kiskereskedelmi szektorban.
Pofonegyszerű lett kiszámolni a beszállítói árakat, így könnyen aláígérhet a külföldi konkurencia.
Az árrésstop hatására jelentős átrendeződés történt az élelmiszerárakban a magyar boltokban.
A kormány egyeztet a beszállítókkal, kérve őket az áremelések mérséklésére, miközben figyelemmel kíséri a piac alakulását.
2026 júniusában a magyar gazdák 101,7 százalékkal több traktort vettek, mint egy évvel korábban.
Országszerte egyre nagyobb kihívást jelent a megfelelő mennyiségű tömegtakarmány biztosítása.
Létezik a növényeknek egy olyan csoportja, amelyeket botanikai értelemben lágyszárúakként tartunk számon, mégis a legédesebb terméseket adják.
Az alföldi és északkelet-magyarországi gazdák leszavazták a rendszert, a Dunántúlon a többség tovább működtetné.
Sokaknak még mindig nem fájt eléggé, de az élelmes gazdák már erre is figyelnek.
