A klímaváltozás miatt különösen fontos a megfelelő vízgazdálkodás Magyarországon.
A közép-afrikai országnak szaktanácsadással és oktatással is segítünk, cserediák-programról is szó esett.
Az első magyar mintafarm az Agrárminisztérium finanszírozásával valósult meg Kenyában.
Fontos a magyar-kenyai agrár- és kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok további erősítése.
Az uniós ügynökség szerint az Európában tapasztalható éghajlati kockázatok sürgős fellépést igényelnek.
A következő években jelentősen növekedés várható a képalkotó technológiákban a precíziós mezőgazdaságban.
Az első transzgénikus növény, GMO (Genetically Modified Organisms, genetikailag módosított élőlény), a dohány volt 1983-ban, ahol agrobaktérium segítségével baktériumokból származó antibiotikumrezisztencia géneket építettek be.
A mentális egészségi állapot komoly hatással lehet a mezőgazdasági termelékenységre.
A klímaválság, a kór- és károkozók terjedése, a vízhiány világszerte veszélyezteti a biztonságos élelmiszertermelést.
Kijev határozott választ vár az EU-tól a gazdatüntetések miatti ukrán-lengyel határzárra.
Új stratégiát alkotott a Magyar Agrár- és Élettudományi egyetem a zöldebb jövőért.
Hat ország - köztük a magyar NAK is - Agrárkamarája közösen szólítja fel az Európai Unió döntéshozóit.
Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy az uniós gazdák egy évig eltérhessenek bizonyos mezőgazdasági szabályoktól.
Ursula von der Leyen szerint az agrár-élelmiszeriparnak hosszú távú perspektívára van szüksége.
A magyar kormány nemzeti hatáskörben lezárja határait az ukrán gabona előtt, ami kötelezettségszegési eljárást vonhat maga után.
Nagy István szerint haladéktalanul cselekedni kell az európai gazdák védelmében.
Az ukrán elnök szerint a légvédelmi eszközök garantálhatnák, hogy Ukrajna zavartalanul tudja szállítani a gabonát a világpiacra.
Innovatív kutatási módszerekre van szükség az ÖMKi szerint a jövőálló állattenyésztéshez.
A magyar agrárminiszter szerint biztosítani kell a tagállamok számára az önrendelkezés jogát.
Míg a rendszerváltás után közel 1,4 millió termelő, zömmel kistermelő volt Magyarországon, addig 2020-ra 220 ezer körülire csökkent a számuk.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.