Új mentes gabonafélék jöhetnek Magyarországon? Nagy dobásra készülnek
Biotechnológiai kutatások történnek Fusarium mikotoxinoktól mentes gabonafélék és élelmiszerek előállítása céljából.
Biotechnológiai kutatások történnek Fusarium mikotoxinoktól mentes gabonafélék és élelmiszerek előállítása céljából.
Egyelőre megosztóak a vélemények a várható hazai hozamokról, de összességében a takarmánytermesztők és az állattartók pozitívan látják a jövőt.
A borbolya bogyója nemcsak ehető, de az egyik legegészségesebb gyümölcs Magyarországon.
Mivel kevesebb a jó minőségű búza a piacon, ezért biztosan emelkedni fog a liszt ára a Gabonaszövetség szerint.
Az őszi kalászosokat termesztő magyar gazdálkodók sikere nagyban múlhat a vetőmag megfelelő védelemmel való ellátásán.
Egy szerdán reggel érkező hidegfronttal nyugaton, délnyugaton ismét nagyobb eséllyel lehet csapadék.
A korábban jelzettnél jóval gyengébb lehet az idei orosz gabonatermés az országot sújtó szélsőséges időjárás miatt.
A sok nehézség ellenére nem produkáltak rossz évet a termelők Magyarországon tavaly.
Több búza és árpa termett hektáronként Tolnában, mint egy éve, igaz, a vetésterület csökkent.
Ahol csak lehetett, a legeltetést választották a termelők a költségek kordában tartása érdekében.
Az egy évvel korábbihoz képest 3 százalékkal magasabb termelői áron kereskedtek az étkezési búzával június utolsó hetében Magyarországon.
Az ország középső területein egyre súlyosabb az aszályhelyzet, óriási szükség lenne a csapadékra.
Befejeződött a kalászosok aratása Békés vármegyében, a tavalyinál jobb termésátlagok születtek
Többnyire napos időre számíthatunk időszakosan megnövekvő fátyol- és gomolyfelhővel
Mai ésszel szinte felfoghatatlan, de ha a 80-as évek végén a repce termesztésénél csapjuk fel a tankönyvet, ott 20 kg-os vetési norma mellett azt találjuk, hogy gyomirtást nem igényel, tápanyagigénye pedig mérsékelt.
A csapadékosabb régiókban a profi termelők 8 tonnát is tudtak hozni idén, de a javítóbúzát nagyítóval kell keresni.
A betakarításra kerülő idei termésmennyiség fedezi a belföldi igényeket és a szokásos mennyiségű exportot.
Minden kánikulai nappal 200 ezer tonnányi kukoricáról kell lemondania az országnak és egyelőre nem látszik az enyhülés.
A short pozíciók gyarapodása szerint jelentős árcsökkenést vár a piac az év hátralévő részére.
A szakértők szerint az élelmiszerek további drágulását okozhatja a klímaváltozás.

Egyes kényelmi funkciók mára már elengedhetetlen, kötelező elemmé váltak a traktorvásárlások során.
A rovarfehérje és a lárvák után maradó frassz is fontos kiegészítő lehet, ha tarol az aszály itthon.
Lassan változik a magyar étrend, az árérzékenység még mindig jellemző a fogyasztók többségére.
Lehetőség van arra, hogy a termelők a silózást elvégezzék anélkül, hogy elesnének a kárenyhítéstől.
A kiváló minőség nem a betakarítás pillanatában dől el, hanem már a virágrügyek kialakulásától kezdve folyamatosan formálódik.