Az olaszok a támogatásért cserébe megváltoztatnák a Mercosur-megállapodás tervezetének néhány pontját.
A klímaváltozás globális hatású, de a Kárpát-medencét súlyosabban érinti, mint Európa más régióit.
Franciaországban az előrejelzések szerint a tavalyinál 12 százalékkal nagyobb körtetermés várható idén.
A 2024-es évben több nehézség is sújtja a német gyümölcslekvár- és konzervgyártókat.
A csökkenő kereslet ellenére továbbra is komoly növekedési lehetőségek előtt áll a pulykahús.
Az olasz mezőgazdaság új reménysége lehet a kaktuszkörte, miután az utóbbi években a Xylella nevű betegség pusztított az olajfaültetvényekben.
2024 első nyolc hónapjában 3 százalékkal nőtt a friss vagy hűtött paradicsom importja Magyarországon az előző év azonos időszakához képest.
Hiába csökken évek óta az uniós halászati ágazat, a spanyolok még mindig az élen járnak benne.
Minden adott ahhoz, hogy az itthon termelt, értékes bioélelmiszerek bekerüljenek a közétkeztetésbe.
A termelők közepes évet zártak, a belföldi piac eladásai nem erősödtek, de az exportpiacokon bővülés mutatkozott.
Ébredezik a Dél-Olaszországban található Solfatara kráter és a körülötte húzódó Flegrei-mezők.
Az idei aszály Európa számos térségét érintette, de kevésbé volt súlyos, mint a 2022-es.
A teljes uniós tejtermelés és -feldolgozás több mint egyötödét egyetlen tagállam adta 2023-ban.
Nem volt zökkenő- és feszültségmentes az új Közös Agrárpolitika első éve sem Magyarországon.
Az Európai Parlament politikai csoportjai megállapodtak a biztosjelöltek jóváhagyásáról.
A fenntarthatóság, az állatjólét és az egészséges életmód is egyre fontosabb szempont a fogyasztóknak.
Az Európai Unió tagállamai között komoly nézeteltérések alakultak ki a fehérjestratégia jövőjét illetően.
Olyan meleget volt a levegő Izlandon, mint amilyen a Földközi-tenger térségében.
A fogyasztói szokások átalakulása és a forgalom visszaesése is kihívások elé állítja a magyar élelmiszeripari gyártókat.
Résen kell lenni: veszélyes betegségeket hozhatnak Magyarországra a különleges állatok.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.