Most még vethetünk olyat, ami késő őszig szedhető

A haszonkerti növények faj-, és fajtaválasztéka óriási, így sok rövid tenyészidejű is szerepel közöttük. Ilyeneket akár augusztusban is vethetünk, természetesen akkor, ha az öntözésük megoldott. A tavaszihoz képest jóval melegebb nyári hőmérséklet miatt e növények hamarabb kelnek ki és fejlődésük is gyorsabb, amennyiben a vízellátásuk megoldott.

Hasznos helytakarékosság

A letermett főnövények után, vagy a hiányos ágyásokba érdemes mostanában rövid tenyészidejű zöldségeket (saláta, tépőkel, később pedig, ha hűvösebb lesz hónapos retket) vetni. Azokat a növényeket nevezzük másodnövénynek az adott területen, amelyek egy vegetációs időn belül már egy letermett kultúra helyére kerülnek. Annak érdekében, hogy mindkét növény - azaz a főnövény és a másodnövény is - beérjen, szükségszerű, hogy mindkettő viszonylag gyors fejlődésű legyen, kettejük tenyészideje összeadva beleférjen a tavasztól őszig tartó vegetációs időszakba. Ezért másodvetésre a hosszú tenyészidejű, vagy a fagyokig termő zöldségek, mint a paprika, paradicsom, padlizsán, cukkini stb. szóba sem jönnek.

Több nemzedék, rövid idő alatt

Egyre nagyobb trend a tépősaláták fogyasztása, melyeknél nem kell megvárni a fejesedét, hanem a levelek folyamatosan szedhetők a tövekről. Terjedőben lévő újdonság a mizuna (vagy mizume), új keletű magyar nevén a mustársaláta, mely 35 napos ciklusokban termeszthető. A vetéstől számított ennyi idő alatt kikel a növény, fogyaszthatjuk pikáns leveleit, virágzik és magot is hoz. Mindezt kicsit több mint egy hónap alatt. Egy év alatt akár 4-5 nemzedékét is felnevelhetjük, vagy ha télen ablakban is hajtatjuk, akkor akár 9-12 nemzedék is összejöhet - tehát kiváló növény, mely télen-nyáron friss zöldet biztosít a konyhához. A tépősaláták mellett a fejes salátával is kísérletezhetünk, hiszen, ha esetleg az időjárás miatt nem lesz ideje befejesedni, attól még a levelei fogyaszthatók.

Több levélzöldséggel is próbálkozhatunk, vethetünk még petrezselymet, spenótot, de fűszerek közül akár kaprot is. Lehet, hogy nem nőnek meg nagyra, és nem lesz nagy „termésünk” ezekről, de zsenge állapotukban is nagyon ízletesek, és késő őszig, az első fagyokig ellátnak bennünket konyhai alapanyagokkal. A céklák többségének tenyészideje 90-100 nap körüli, de lehet rövidebb tenyészidejű fajtákat is kapni, sőt erre is vonatkozik, hogy ha nem a teljes méret kifejlődésekor, hanem előbb szedjük föl, az sem gond. Tehát ez is ideális még augusztusban másodvetésre.

A retek fajtagazdagsága nagy előny

A reteknek több fajtacsoportja ismert, és e változatosság nagyon előnyös abból a szempontból, hogy ha szeretjük e zöldségnövényt, az év egyik szakában sem kell nélkülözzük. A fajtákat alapvetően három nagy csoportra osztjuk. A hónapos retket leginkább kora tavasszal, de ősszel is lehet termeszteni. Kevés olyan zöldségnövény van, ami ilyen rövid idő alatt betakarítható a vetéséhez képest. A nyári körülményeket nem viseli jól ez a fajta, tehát vetésével várjunk szeptember közepéig-végéig. A nyári retekfajtáknak nagyobb a gumója, a tenyészidejük is hosszabb kicsivel, mint egy hónap, de cserébe bírják a nyári meleget. Az őszi-téli fajták a leghosszabb tenyészidejűek, méretük nagyobb. Ezek jól tárolhatók, így akár egész télen fogyaszthatjuk őket. Ezeket azonban hámozni kell, ami konyhai felhasználásukat kicsit nehezíti, ám a vastag héj szükséges ahhoz, hogy sokáig eltarthatók legyenek. E fajtacsoportbeli osztályozáson kívül, szín, és gumóalak alapján is csoportosíthatjuk e növényeket: gömb, megnyúlt, hengeres - piros, fehér, fekete, sárga.

Az őszi-téli fajtákat augusztus elején-közepén, a rövidebb tenyészidejűeket szeptember elején lehet vetni, ennek köszönhetően október végére, a nagyobb fagyok beállta előtt már felszedhetők. Ezek gumója jóval nagyobb, mint a hónapos reteké, ezért nagyobb hely is kell nekik, hiszen lombozatuk is nagyobb. Erre számítva nagyobb térállásba vessük őket.